|
2016. október 6. |
NÉPSZAVAZÁS, AVAGY EGY KÉTSZÍNŰ, RAVASZ KORMÁNYZAT ALJAS KÉRDÉSFELTEVÉSE / NÉPÁTVERÉS ÉS HAZAÁRULÁS!
Én nem megyek el, mert nem leszek a cinkosuk a ravasz és aljas népátverésben! Aki ebben a népátverésben közreműködik, aljas, vagy roppant tájékozatlan, de mindenképpen cinkos lesz.
Még a saját törvényeiket is lábbal tiporják!
Olyan aljas népszavazást eszközölnek, melynek bármely eredménye a hunmagyar nép ellen használható!
Add tovább!
...
Ez az egyesület nagyon jól fogalmaz a kérdésben: „A kérdés megfogalmazása az orbáni kettős beszéd tipikus példája: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő, kötelező betelepítését?” Ez a kérdés többértelmű, tehát egyetlen választ adni rá nem lehet. Egyértelműen fogalmazva a kérdés az lenne, hogy: „Akarja-e, hogy az Európai Unió előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – Ez világos és egyértelmű kérdés lenne, Magyarország jövője szempontjából egyedül a „NEM” válasz fogadható el. Ezt a világos kérdést azzal tették homályossá, hogy az elejére beszúrták a következőt: „az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is”, – és ígymár két külön kérdésre kell egyetlen x-szel jól válaszolni. Két kérdésre azonban már ellentétes válaszokat is adhatnak a választók. A valódi kérdés esetén: „Akarja-e, hogy az Európai Unió előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” – a válasz egyértelműen: „NEM”. De akarjuk-e azt, hogy az Országgyűlés a népakarat ellenére is hozzájárulhasson a betelepítéshez? – A válasz erre is egyértelműen: NEM! A parlament által megszavazott kérdésre adott egyetlen NEM válasz, IGEN-né változik, hiszen a NEM-mel szavazó választópolgárok az egyetlen x-jellel felhatalmazást adnak a parlamentnek arra, hogy ők viszont hozzájárulhassanak a kötelező betelepítéshez! Ha a népszavazás kezdeményezői, az országgyűlési képviselők mindenképpen meg akarnák akadályozni a betelepítést, akkor ezt kellene megkérdezniük a népszavazáson: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés hozzájáruljon nem magyar állampolgárok Európai Unió által előírt, kötelező betelepítéséhez?” „Az Ezt a népszavazásra feltett kérdést a Kormány fogalmazta meg. De mire is hatalmazza fel az Országgyűlést – majd a népszavazás eredménye? A magyar nyelvben a szavak és a mondatok hangsúlya elöl van. A ravaszul feltett kérdésben a másodlagos kérdés lett hangsúlyos, a főkérdést másodlagossá tették. Vagyis a kérdező nem a tényleges népakarat érvényesítését tekinti lényegesnek, hanem az Országgyűlés mindenek-feletti hatalmának a megerősítését, – ami egyébként ellentétes az Alaptörvény alábbi cikkelyével: B) cikk 3) "A közhatalom forrása a nép." (4)" A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja." A Kormány által ravaszul megfogalmazott, népszavazási kérdés éppen a közhatalom gyakorlásától fosztja meg a választópolgárokat, mivel úgy tesz, mintha ügydöntő népszavazást írtak volna ki, miközben a szavazás eredményeként csak ugyanazt a döntési jogot kapja meg az Országgyűlés, amely döntési joga eddig is megvolt. Nincs garancia arra, hogy az Országgyűlés később sem adja majd hozzájárulását a gazdasági menekültek betelepítésére, – pedig a választók többsége éppen ezt akarja megakadályozni! A választópolgár ha azt akarja, hogy az ő akarata kötelezően érvényesüljön, akkor nem tud egyértelműen dönteni, csak olyan megalkuvás alapján, ami végül is a legfontosabb kérdésben megfosztja döntési jogától. A polgárok többsége a népszavazásra feltett kérdés elolvasása után valószínűleg arra válaszol majd, hogy „akarja-e, hogy az EU kötelezően betelepítsen hazánkba migránsokat?”. A kérdés ravaszul odacsempészett másik részéből talán észre sem veszi, hogy az egyetlen „NEM” válasszal felhatalmazza az Országgyűlést akár arra is, hogy a népakarat ellen dönthessen, és megengedje a migránsok betelepítését! Az október 2-i kvótanépszavazás kérdése határozottan szembe megy a népszavazási törvény (2013. évi CCXXXVIII. törvény) 9. § (1) bek. Előírásának …”