Hírek


2017. m√°jus 23.

Mit mond Nitti ?

Mit mond Nitti, volt olasz miniszterelnök?

Francesco Nitti, Olaszorsz√°g volt minisztereln√∂ke ‚ÄěNincs b√©ke Eur√≥p√°ban" c√≠mŇĪ mŇĪv√©ben Magyarorsz√°gr√≥l a t√∂bbi k√∂z√∂tt ezt √≠rja:
Magyarorsz√°g szenvedte a legs√ļlyosabb ter√ľleti √©s gazdas√°gi megcsonk√≠t√°st. Ez a szeg√©ny orsz√°g, amely egykor a civiliz√°ci√≥t √©s a kereszt√©nys√©get is megmentette, olyan kegyetlen b√°n√°sm√≥dban r√©szes√ľlt, amelyre nem tal√°lni magyar√°zatot, hacsak nem a szomsz√©dos n√©pek pr√©d√°ra val√≥ v√°gy√°ban √©s abban a t√©nyben, hogy ezek az alantasabb n√©pek, l√°tv√°n az erŇĎsebb legyŇĎz√©s√©t, teljes tehetetlens√©gre k√≠v√°nt√°k k√°rhoztatni.

T√©nyleg semmivel sem lehet igazolni azokat az erŇĎszakos rendszab√°lyokat √©s azt a kizs√°km√°nyol√°st, amely magyarf√∂ld√∂n t√∂rt√©nt. Ami Magyarorsz√°gon a rom√°n megsz√°ll√°s sor√°n lefolyt, a rendszeres rabl√°st √©s rombol√°st sok√°ig igyekeztek titkolni.

A h√°bor√ļ ut√°n Magyarorsz√°gt√≥l mindenki √°ldozatot k√≠v√°nt √©s nem akadt senki, aki √©rdek√©ben egy b√©k√ľl√©keny, j√≥ sz√≥t sz√≥lt volna...


Valamennyi hadviselŇĎ √°llam k√∂z√ľl tal√°n Magyarorsz√°g az az orsz√°g, amely lakoss√°g√°nak sz√°m√°hoz viszony√≠tva a legt√∂bb halottat vesztette: a Habsburg-monarchia tudta, hogy sz√°m√≠that a magyarok hŇĎsiess√©g√©re s a legv√©resebb v√°llalkoz√°sok t√∂meggyilkoss√°g√°ra jel√∂lte ki ŇĎket. √≠gy ez a kicsiny n√©p √∂tsz√°zezern√©l t√∂bb halottat √©s t√∂m√©rdek hadirokkantat √°ldozott fel.
Egy n√©p, amely olyan szellemi fokon van, mint a magyar, elfogadhatja jelenlegi status quoj√°t ideiglenes sz√ľks√©g√ľl, de rem√©lhetj√ľk-e mi, hogy nem fog igyekezni mindent visszaszerezni, amit igazs√°gtalanul elvesztett √©s nem lesz-e n√©h√°ny √©ven bel√ľl √ļjabb √©s rettenetesebb h√°bor√ļ. ?*


Ugyancsak Nitti √≠rja ‚ÄěEur√≥pa hanyatl√°sa √©s az √ļjj√°√©p√≠t√©s √ļtjai" c√≠mŇĪ mŇĪv√©ben a k√∂vetkezŇĎket:

Az √∂sszes legyŇĎz√∂tt orsz√°gok k√∂z√∂tt Magyarorsz√°gon √©l leghatalmasabban a nemzeti √©rz√©s. Bizonyos, hogy a b√ľszke √©s kitart√≥ magyar nemzet m√©g talpra fog √°llani √©s senki sem hiszi, hogy Magyarorsz√°g sok√°ig tŇĪri a trianoni szerzŇĎd√©s kem√©ny rendelkez√©seit. A magyar b√≠boros hercegpr√≠m√°st√≥l kezdve az utols√≥ parasztig senki sem nyugodott bele mai sors√°ba. Magyarorsz√°g ezer √©ven √°t nagyon sokszor megmentette Eur√≥p√°t √©s a kereszt√©nys√©get az √°zsiai bet√∂r√©sektŇĎl √©s ma is Eur√≥pa legfontosabb b√°sty√°ja a bolsevizmus ellen.

A h√°bor√ļ ut√°n h√°rom √©vvel Budapesten m√©g mindig ott voltak a sz√∂vets√©gk√∂zi katonai ellenŇĎrzŇĎ bizotts√°gok. 1922. √°prilis 15-ig ott volt az angol katonai bizotts√°g 19 tisztje √©s 18 altisztje. A franci√°nak 22, illetve 48, az olasznak 33 √©s 62, a jap√°nnak 6 tisztje volt ott. √Āprilis 15-e ut√°n cs√∂kkentett√©k a misszi√≥k l√©tsz√°m√°t. A misszi√≥k tagjai nemcsak, hogy √°ltal√°ban elsŇĎrang√ļ sz√°llod√°kban √©ltek a magyar √°llam k√∂lts√©g√©n, hanem fizet√©s√ľket is saj√°t orsz√°guk p√©nznem√©ben kapt√°k. A term√©szetben kapott szolg√°ltat√°son √©s e fizet√©sen k√≠v√ľl a katonai misszi√≥ tagjai m√©g m√°s j√°rand√≥s√°got is kaptak.
A j√≥v√°t√©teli bizotts√°g, valamint a hat√°rmeg√°llap√≠t√≥ bizotts√°g √©s a katonai bizotts√°gok kiad√°sa akkora, hogy amikor olvassuk, megal√°z√°st √©s borzalmat √©rz√ľnk.

Nitti nyilatkozatai k√∂z√ľl leg√©rdekesebb tal√°n ‚ÄěA b√©ke" c√≠mŇĪ k√∂nyv√©nek magyar ford√≠t√°s√°hoz fŇĪz√∂tt elŇĎszava, melyben a t√∂bbi k√∂z√∂tt ezt mondja:

A versaillesi szerzŇĎd√©s √©s a saint-germaini, trianoni, neullyi szerzŇĎd√©sek a legbecstelenebbek, amelyeket csak ismer a modern t√∂rt√©net. Ezek Wilson valamennyi elv√©nek megtagad√°s√°t jelentik √©s megszeg√©s√©t mindannak, amit az antant a h√°bor√ļ alatt hirdetett.
Egyetlen néppel sem bántak el azonban gonoszabbul, mint a magyar néppel: egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét s raboltak ki jobban. Magyar­ország lakosságának szétosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb lapja.

A magyaroknak nincs t√∂bb√© fegyver√ľk s nincs p√©nz√ľgyi eszk√∂z√ľk sem, a lelk√ľk azonban szil√°rdabb, mint valaha volt. Nem lenn√©nek annak a nemes √©s lovagias nemzetnek sarjad√©kai, amely megmentette Eur√≥p√°t a barb√°rok be√∂z√∂nl√©s√©tŇĎl, ha megt√∂rtek volna a f√°jdalom eme korszak√°ban.


Az angol, francia √©s amerikai √≠r√≥k k√∂z√ľl t√∂bben elismert√©k Magyarorsz√°g megcsonk√≠t√°s√°nak igazs√°gtalans√°g√°t. Egyik√ľk sem akart azonban r√°mutatni arra, hogy ki volt a felelŇĎs ez√©rt a bŇĪn√©rt.

Amikor √©n mint Olaszorsz√°g minisztereln√∂ke r√©sztvettem a nemzetk√∂zi konferenci√°kon, m√°r t√ļlk√©sŇĎ volt a szerencs√©tlens√©g elh√°r√≠t√°sa: sokat szenvedtem azonban ez√©rt a bŇĪn√©rt, amelyet ilyen k√∂nnyelmŇĪen k√∂vettek el s ma is k√©rdem, mi√©rt k√∂vetelt√©k Clemenceau √©s munkat√°rsai, - ŇĎket az a gondolat vezette, hogy szolg√°latot tesznek ezzel azoknak az √°llamoknak, amelyeknek elŇĎ kell seg√≠teni√ľk a francia hegem√≥ni√°t, - hogy ilyen lehetetlen m√≥don ossz√°k fel az ŇĎsi Magyar f√∂ldet.
A magyar nemzet r√° fog tal√°lni a maga √ļtj√°ra.

ElŇĎre l√°tom, hogy Magyarorsz√°g √ļj h√°bor√ļ √©s √ļj rombol√°s n√©lk√ľl vissza tudja venni elvesztett ter√ľleteit.

Ennek a kil√°t√°snak biztos√≠t√°sa v√©gett meg kell azonban ŇĎriznie jelenlegi j√≥zans√°g√°t √©s √∂ssze kell szednie mag√°t. A nagy f√°jdalmak les√ļjtanak, de gyakran a felt√°mad√°s okai. Ami a holnapot illeti, min√©l erŇĎsebb lesz Magyarorsz√°g, s min√©l nagyobb lesz ellen√°ll√≥ k√©pess√©ge, ann√°l ink√°bb fognak neki igazs√°got szolg√°ltatni.