Előszó

Szövetség a Szent Korona Országáért

Hatásköre az egész Magyarországra kiterjed és a következő

célok megvalosítása érdekében alakult meg:

* Elősegítse a Szövetség a Szent Korona Országáért a

(SZASZKO) helyi szervezeteinek létrehozását Magyarországon.

* Hirdesse és a legmagasabb szintre emelje az erkölcs és

gyakorlat mércéjét.

* Megőrizze és megvédje az alapvető állampolgári jogokat, melyeket

Magyarország törvénye szavatol állampolgárainak.

* Segítséget és lehetőséget nyújtson minden egyes tagjának az erkölcsre

alapuló önkormányzás fő céljainak elsajátításában.

* Ösztönözzön minden magyar állampogárt, hogy segítsen a Szövetség

a Szent Korona Országáért alapelveinek népszerűsítésében.

*Ösztönözzön minden állampogárt, hogy részt vegyen a SZASZKO tevékenységében.

* Előmozdítsa a megyei és országos szervezetek együttműködését.

* Biztosítsa a tagság folyamatos tájékoztatását az időszerű politikai

programokról és azok megvalósításáról.

* Biztosítsa a tagok felkészítését önkormányzatok és szkíta önkormányzatok alakítására és azok működtetésére.

* Felemelje a mércét, szoros viszonyba hozza mindazon erőfeszítéseket,

amelyek biztosítani fogják gyermekeinknek a társadalmi és szellemi

örökségünk legmagasabb szinten történő oktatását.

* Biztosítani, hogy a Szövetség a Szent Korona Országáért

helyi szervezetei ezen alapszabályzat szerint működjenek, alávetve magukat

az összes önkormányzati és országos jogszabálynak.

 


 

ALAPSZABÁLYZAT


ALTALÁNOS   RENDELKEZÉSEK:

 

1. Neve: SZÖVETSÉG A SZENT KORONA ORSZÁGÁÉRT

1.1. Rövidített neve: SZASZKO

2. Működési területe: Magyarország

2.1 Székhelye: 2600 Vác, Pincevölgy dűlő 8.

3. Emblémája 3. sz. melléklet szerint

3.1 Bélyegzői: A bélyegzők minden esetben tartalmazzák a SZÖVETSÉG A SZENT KORONA ORSZÁGÁÉRT szöveget rövidített nevét.

4. Célja:

4.1 Összefogja a Magyarország határain belül és kívül élő, valamint a világban szétszórodott magyarságot és az összefogás szent gondolatának jegyében mindazokat, akik a Szent Koronához tartozónak vallják magukat.

4.2 A közhatalom gyakorlasában aktívan részt kiván venni.

4.3 El kivánja fogadtatni a magyarsággal, a Nemzeti egység fontosságának gondolatát. Létszáma gyarapodásának szükségességét, az önálló nemzet továbbélésének elengedhetetlen feltételeit.

4.4 Hathatosan kivánja elősegíteni a Magyar Nemzet megmaradása és fejlődése feltételeinek lehetőségeit, melyek:

* az (1943) magyar alkotmánynak és más jogszabályoknak a hatályos alkotmányban és a törvényekben meghatározott módon történő fejlesztése, alkotmányos jogok és kötelezettségek törvényes elismertetése, és azoknak a Magyar Alkotmányba való felvételére törekvés

* az önzetlen összefogás, egymás megértése, segítése és támogatása

* a feltétlen igazságosság és erkölcsiség megteremtése

* az ősi történelmi, társadalmi hagyományok megóvása, továbbélésének biztosítása.


- 2 -

 

 

4.5 A munkahelyen, szolgálati helyen vagy tanintézetben tagszervezetet nem hoz létre, illetve ezeken a helyeken semmiféle tevékenységet nem végez.

 

II.    TAGSÁG

5. A tagok jogai és kötelezettségei:

5.1 Alapító tagja és tisztségviselője csak olyan ember lehet, aki a Felsőház tagjainak választásán vagy a helyi önkormányzati megbizottak választásán választó joggal rendelkezik.

5.2 Tisztségviselője lehet az aki a közügyek gyakorlásától el nem tiltott, a Szövetség a Szent Korona Országáért tagsággal rendelkező nagykorú, cselekvőképes ember:

-   aki magyar földön született, magyar állampolgár, nem kettős állampolgár és  Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik

-   aki magyar állampolgár és a tisztségviselővé választása napján Magyarországon tartozkodik

-   aki az Európai Unio más tagállamának Magyarország területén lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló állampolgára, és a tisztség-viselővé választása napján Magyarországon tartozkodik

-   aki Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert és ilyenként nyilvántartott, és aki magát magyar nemzetiségűnek vallja, továbbá a tisztségviselővé választása napján Magyarországon tartozkodik.

5.3 Tagjai azok a hazánkon belül élő, valamint a világban szétszóródott emberek lehetnek, akik igaz szívből a Szent Koronához tartozónak érzik magukat.

5.4 Jogai:

a,)   a nemzetgyűlésein szavazati joggal rendelkezik,

b,)   választhat és választható a Szent Korona Országa különböző szervezeteibe,

c,)   tisztszégviselőire javaslatot tehet, ennek érdekében kezdeményezhet, bármilyen megbeszélést, egyeztetést,

d,)   bármely dolgot vagy tényt, mely ellentétes az alapszabályzatában leírtakkal vagy az érvényben lévő törvényekkel a Felsőház elnökségének vagy nemzetgyűlésének tudomására hozni.

- 3 -


e,)    Bármely szervének tudomásra jutott törvénysértő határozatát  30 napon belül bíróság előtt megtámadni.

5.5 Tagjainak kötelességei:

a,)   az alapszabályzatában és programjában meghatározott célokat és programokat képviselni, azokat népszerűsíteni,

c,)   az alapszabályban meghatározott kötelezettségeket teljesíteni,

d,)   Magyarország törvényeit, törvényes rendelkezéseit betartani, a Szent Korona tagjához méltóan élni.

5.6 Amennyiben a tag valamely határozat ellen bíróság felé fordul, az a határozat hatálybalépésre nincs halasztó hatállyal, de a bíróság indokolt esetben a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

5.7 A tagság keletkezése:

Minden, az 5.3. pontnak megfelelő nagykorú és cselekvőképes ember az alapszervezethez írásban benyújtott kérelemmel felvételét kérheti a tagságába. A felvételről a Felsőház Elnöksége határoz. A tagfelvétel előtt az Elnökség a jelöltet meghallgathatja. A tagfelvétel kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a jelölt nem felel meg az 5.3. pontban írtaknak.

5.8 A tagság megszűnése:

a,)    kilépéssel, melynek szándékát a Felsőház elnökségéhez kell benyújtani,

b,)    fegyelmi úton való kizárással,

c,)    törléssel,

d,)   elhalálozással.

5.9 A nemzetgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok legalabb háromnegyedes szavazat-többségével kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, illetőleg ha a Szent Korona Országa céljaival, szellemiségével vagy az alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanusít.

5.10 Az elnökség minösített többségi határozattal törölheti a tagságból azt a tagot, aki a rendezvényein önhibájából több mint két évig nem vesz részt, és távolmaradását nem menti ki.

- 4 -

 

5.11 Csak azt követően hozható meg a kizárással vagy törlésről szóló határozat, hogy az érintett embert meghallgatták, és részére lehetőséget biztosították védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.

5.12 Nem szükséges az 5.11. pontban írt ember meghallgatás abban az esetben, ha az eljárás alá vont tag a meghallgatására vonatkozó írásbeli felszólításra nem jelenik meg, távolmaradását előzetesen nem menti ki, vagy utólag 15 napon belül sem igazolja. Eredménytelen meghívásnak számit, ha a tag a meghívásról szóló kézbesítés tértivevényét aláírta, vagy a tértivevény kétszer visszaérkezett "NEM KERESTE" jelzéssel. Ugyancsak mellőzhető az ember meghallgatás abban az esetben, ha a tag azért nem volt meghívható, mert elérhetőségének változását nem jelentette be, vagy postai utánküldést nem kért, ezért a megkeresés vétíve "ISMERETLEN" jelzéssel érkezett vissza.

5.13 A társadalmi szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.

 

III.  SZERVEZETI RENDJE

6. A nemzetgyűlése:

6.1 A nemzetgyűlést a tagok összessége alkotja.

6.2 A nemzetgyűlését szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal össze kell hívni. A nemzetgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha azt a tagok egyharmada írásban, az ok és cél megjelölésével kívánja.

6.3 A tisztségviselőit és ügyintéző szerveit titkos szavazás útján kell a nemzetgyűlésen megválasztani.

6.4 Rendkívüli nemzetgyűlés vezetése szükség szerint jogosult, illetve a 13.10. pontban meghatározott esetben a Felsőház Ellenőrző Bizottságának Elnöke közvetlenül jogosult és köteles összehívni az ok és cél megjelölésével.

6.5 A nemzetgyűléseket úgy kell összehívni, hogy a meghívóttak számára a rendes nemzetgyűlés esetén a meghívokat legalább 15 nappal korábban postai, vagy elektronikus úton el kell küldeni.

6.6 A meghívóknak az időpont, a helyszín és a cél megjelölésén kívül tartalmaznia kell a napirendi pontokat is. Tisztújító nemzetgyűlés esetén a levezető elnököt is meg kell jelölni.

6.7 A nemzetgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a,)   Az  Alapszabály megállapítása és módosítása,


- 5 -

 

b,)   az évi  költségvetés meghatározása,

c,)   a vezetőség éves beszámolójának elfogadása,

d,)   az ügyintéző és képviseleti szervek tagjáinak, illetve tisztségviselőinek, továbbá tagjáinak megválasztása, illetve visszahívása. Ez vonatkozik az Ellenőrző Bizottságára is. Visszahívásra okot az adhat, ha a tisztségéből eredő feladatát a tisztségviselő nem látja el vagy olyan vétséget követ el, amely a Szent Korona Országára nézve súlyos kárt, akár erkölcsit is, okoz. A visszahívást kimondó nemzetgyűlési határozat ellen a II.5.13. pontban meghatározott jogorvoslatnak van helye.

e,)   belső szabályzatok (szervezeti és működési-, valamint etikai- és fegyelmi szabályzat, és számviteli  annak szabályzatai) elfogadása,

f,)   feloszlás,

g,)  döntéshozatal minden kérdésben, amelyet az Alapszabály a nemzetgyűlés hatáskörébe utal.

 

6.8 A nemzetgyűlés akkor határozóképes, ha azon a nyilvántartott tagság legalább 50%-a plusz 1 fő részt vesz. a nemzetgyűlés döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A nemzetgyűlésen csak az a határozat vagy előterjesztés tekinthető elfogadottnak, melyre a jelenlévő tagság legalabb 50%-a plusz 1 fő igennel szavazott.

 

7. Elnöksége:

7.1 Az ügyintéző és képviseleti szerve az elnökség, amely öt állandó tagból - elnök, kettő alelnök és kettő elnökségi tag - áll. Az elnökség mellé kettő póttagot is választani kell. Az elnökség tagjait és póttagjait a nemzetgyűlés egyszerű többséggel, titkos szavazással, négy évre választja meg.

7.2 Az elnökség szükség szerint, de legalabb háromhavonta tart ülést. Az elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon legalabb az elnökségi tagok több, mint felerészt vesz.

7.3 Az elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.

7.4 Az elnökségi ülést az elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívot az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalabb nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga alapítja meg.

7.5 Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a,)  Vezetése, írányítása, a nemzetgyűlés határozatainak végrehajtása,


- 6 -

 

b,)   Tagjaira kötelező határozatok meghozatala,

c,)   Az ügyrend elfogadása,

d.)   Tagfelvétel elfogadása.

e,)   Az elnök utasítására a nemzetgyűlés összehívása,

f,)   Működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, valamint a korabbi nemzetgyűlési határozatokba való betekintés bíztosítása az érdeklődők részére,

g,)   Döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a nemzetgyűlés kizárolagos hatáskörébe.

7.6 A nemzetgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben az elnökség póttagja - a vezetékneve ABC sorrendjében - az elnökségi tag helyébe lép, és a legközelebbi nemzetgyűlés új elnökségi póttagot választ. Tisztségviselő visszahívása akkor indokolt, ha a tisztségéből adódó feladatokat nem látja el. Az időközben választott új elnökségi póttag megbízása a már hivatalban lévő elnökségi tagokéval egyező időpontig szól.

7.7 Az elnök köteles az elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni. a Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatok és ellenzők  számaránya megalapítható legyen.

8. Elnöke, alelnökei, az elnökség tagjai és póttagjai:

8.1 Képviseletét az elnökség látja el. Képviseletében az elnök önállóan járhat el, nevében pedig önállóan ír alá. Az Elnök tartós (három hónapot meghaladó) akadályoztatása esetén képviseletét a két elnökhelyettes, az elnökhelyettesek tartós akadályoztatása esetén három elnökségi tag együttesen látja el.

8.2 Elnökét négy éves időtartamra a nemzetgyülés választja, aki tevékenységével a nemzetgyűlésnek felelős.

8.4.1 Az Elnök feladata és hatásköre:

a,)    tevékenységének elvi és gyakorlati irányítása,

b,)   a nemzetgyűlés összehívása, határozatainak ellenjegyzése,

c,)   döntés az elnökség ülései közötti időszakban az elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben,


- 7 -

 

d,)   a nemzetgyűlés és az elnökség által hozott határozatok és állasfoglalások végrehajtásának irányítása és ellenörzése,

e,)   kapcsolattartás más társadalmi és érdeképviseleti szervezetekkel,

f, )   képviseli a Szent Korona Országát

g,)   intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

h,)   vezeti az ügyintéző apparátust,

i, )   irányítja Magyarország gazdalkodását,

j, )   a munkaltatói jogokat az elnök gyakorolja,

k, )  az elnökség munkáját az kormányzó irányítja

l, )   az elnökség üléseit az kormányzó hívja össze és irányítja,

m,)  minden olyan feladat ellátása, amelyet a jogszabály a kormányzó, vagy elnökség hatáskörébe utal.

8.4.2 A kormányzó helyettesek feladatkörére vonatkozó szabályok:

a,)     Az kormányzó akadályoztatása esetén az elnök által megbízott alelnök ellátja mindazon feladatokat, melyek az kormányzót megilletik. Az kormányzó helyettes ezen megbízatása a kormányzó akadályoztatásának megszűnéseig tart.

b,)    A kormányzó tartós, három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén, vagy amenyiben a kormányzó nem képes megadni az a,) pontban írt megbízást, az elnökség által az kormányzó helyettes közül titkos szavazással megválasztott ügyvezető elnök látja el mindazon feladatokat, melyek az elnököt megilletik. az ügyvezető elnök ezen megbízatása az elnök akadályoztatásának megszűnéseig, de legfeljebb a legközelebbi tisztújító közgyűlésig tart.

c,)   Az alelnökök felelnek az apparátus adminisztratív munkajáért, az előírt kimutatások és nyilvántartások meglétéért és naprakészségéért, a párt szervező és kommunikációs munkajáért. Ezeket a feladatokat az elnökség a saját ügyrendében névre szólóan is eloszthatja az alelnökök között.

d,)   Az alelnökök ellátják és biztosítják a közgyűlések előkészítésével kapcsolatos adminisztrációt, valamint a Párt vállalataival, a Párt által alapított cégekkel { Ptv.6.§(3)bek.}, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokkal (2003.évi XLVII tv.) valamint a Pártot támogató egyéb személyekkel és


- 8 -

 

szervezetekkel való kapcsolattartást. Ezeket a feladatokat az elnökség a saját ügyrendjében névre szólóan is eloszthatja az alelnökök között.

8.4.3 Az elnökségi tag feladata és hatásköre:

a,)     Az elnökségi tag teljes jogkörrel részt vesz az elnökség munkajában, javaslatokat tesz, szakmai előterjesztéseket készít, és szavaz az elnökségi határozatok meghozatalánal.

b,)    amennyiben az elnök tartós akadályozása miatt az elnökség az elelnökök közül ügyvezető elnököt  választ, ugyanezen alkalommal titkos szavazással az elnökségi tagok közül ügyvezető alelnököt is választ. Az ügyvezető alelnök az ügyvezető elnök korábbi alelnöki feladatait veszi át, és megbízatása az ügyvezető elnök megbízatásáig tart.

8.4.4 Az elnökségi póttag feladata és hatásköre:

a,)      az elnökségi póttag nem vesz részt az elnökség munkájában, azonban ha ügyvezető elnök és alelnök választására van szükség, erre az elnökségi ülésre az elnökségi póttagokat is meg kell hívni.

b,)     amennyiben az elnök tartós akadályozása miatt az elnökség az elelnökök közül ügyvezető elnököt, az elnökségi tagok közül pedig ügyvezető alelnököt választ, a póttagok közül titkos szavazással  ügyvezető elnökségi tagot is választani kell. Az ügyvezető elnökségi tag az ügyvezető elnök megbízatásáig teljes jogú elnökségi tagként részt vesz az elnökség munkájában.

8.5  amenyiben az elnök tartós akadályoztatása még a tisztújító közgyűlés megtartása előtt megszűnik, és az elnök újra képessé válik a Párt ügyeinek vitelére, az eredeti állapot áll vissza.

 

IV.     A  PÁRT  MEGALAKULÁSA  ÉS  MEGSZÜNTETÉSE

9. A Párt az alakuló közgyűlés megalakulást kimondó döntésével jön létre, jogi személyiségét az illetékes és hatáskörrel rendelkező bíróság nyilvántartásba vételről szóló jogerős végzésével nyeri el.

10. A Párt megszűntetése:

10.1 A Párt megszűnhet:

a.) feloszlással,

b,) más társadalmi szervezettel való egyesüléssel,

c,) feloszlatással, vagy)


- 9 -


d,) megszűnésének megállapításával.

 

11. Általános szabályok:

11.1 A Párt tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a Párt tartozásáért saját vagyonukkal nem felelnek.

11.2 A Párt vagyona:

a,)    a tagok által fizetett díjakból,

b,)    az állami költségvetésből juttatott támogatásból,

c,)    az állam által a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (Ptv.) 5.§-a alapján ingyenesen átadott ingatlanokból,

d,)    jogi személyek, jogiszemélyeséggel nem rendelkező gazdasági társaságok  és magánszemélyek vagyoni hozzájárulásaiból,

e,)    végintézkedés alapján magánszemélyek vagyoni hagyatékból, a pártnak a Ptv. 6. §-ban meghatározott gazdalkodó tevékenységéből, illetőleg

f,)     a párt által alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyerességéből képződik.

11.3 A Párt vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el:

a,)    költségvetési szervtől,

b,)    állami vállalattól,

c,)    állami részvétellel működő gazdasági társaságtól,

d,)    közvetlen költségvetési támogatásban vagy költségvetési szervi támogatásban részesülő alapítványtól,

e,)    más államtól,

f,)     névtelen személytől vagy szervezettől.

11.4 Ha a Párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, a Párt köteles annak értékének meghattározásáról gondoskodni.

11.5 A Párt kiadásáinak fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a következő gazdalkodó tevékenységet folytathatja:

a,)    politikai céljáinak és tevékenységének megismertetése érdekében kiadványokat jelentethet meg és terjeszthet, a Pártot szimbolizáló jelvényeket és más ilyen célú tárgyakat árusíthat valamint pártrendezvényeket szervezhet.


- 10 -



b,)  a tulajdonában lévő ingatlanokat és ingoságokat ellenérték fejében hasznosíthatja és elidegenítheti,

c,)  a Párt pénzeszközeit - részvényvásárlás kivételével- értékpapirokba fektetheti.

11.6 A Párt vállalatot hozhat létre {Ptk.70. §(1) bekezdés}, továbbá egyszemélyes korlatolt felelősségű társaságot alapíthat, más gazdasági társaságban azonban részesedést nem szerezhet.

11.7 A Párt a pénzeszközeit - részvényvásárlás kivitelével - értékpapírba fektetheti.

11.8 A Párt elnöksége nem terjeszthet a Párt közgyűlése elé jóvahagyásra mínuszos gazdalkodási költségvetést.

11.9 Ha a Párt más párttal való egyesüléssel két vagy több pártra való szétválással szűnik meg, vagyona a jogutod párt(ok) tulajdonába kerül. Szétválás esetén a vagyon megosztásának arányát és módját a Párt határozza meg.

11.10 Ha a Párt feloszlással vagy megszűnés megállapításával szűnik meg, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által erre a célra létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni.

11.11 Ha a Párt feloszlással szűnik meg az utódló alapítványt maga is létrehozhatja, vagy a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát egy már működő alapítvány javára felajánlhatja.

11.12 A Párt köteles minden év április 30.-ig az előző évi gazdalkodásáról szóló beszámolót a Magyar Közlönyben meghatározott szempontok alapján közzétenni.

 

VI.     A PÁRT  GAZDALKODÁSÁNAK  ELLENÖRZÉSE

12. A Párt belső ellenörzése:

12.1 A Párt közgyűlése titkos szavazással 3 főből álló Ellenörző Bizottságot választ négy éves időtartamra.

12.2 Az Ellenörző Bizottság elnökét a közgyűlés személy szerint választja meg.

13. Az Ellenörző Bizottság (továbbiakban EB):


- 11 -


13.1 Évente legalább egyszer köteles a Párt gazdalkodását tételesen ellenörizni és a tapasztalatokról írásos jelentést készíteni a közgyűlés részére.

13.2 Az EB tagjai 1/3-ának kezdeményezésére köteles rendkívüli ellenörzést tartani, melynek eredményéről tájékoztatni kell a tagságot.

13.3 Véleményeznie kell a következő évi költségvetést a közgyűlést mgelőző időszakban, melyet a tagság elé kell terjeszteni.

13.4 Az EB évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az üléseket az EB elnöke hívja össze, írásbeli meghívóval, melynek tartalmaznia kell az ülés helyét, idejét és napirendi pontjait. A meghívot úgy kell kiküldeni, hogy azt az EB tagjai az ülést megelőző 8 nappal kézhez kapják. Az EB ülése határozatképes, ha azon kettő tagja jelen van. Az EB határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, melynek arányat tartalmaznia kell a jegyzőkönyvnek.

13.5 Az EB elnökét és tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetnek meg, így különösen:

a,) jogosultak a Párt működését és gazdalkodását ellenörizni, jelentést, tájékoztatást illetve felvilágosítást kérni a Párt közgyűlésétől illetve munkavállalóitól,

b,)    a Pár tkönyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják,

c,)    az EB tag - mint a párttagok közül megválasztott tisztviselő - a közgyűlésen szavazati joggal vesz részt. Jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni.

13.6 Az EB ülései nyílvánosak, azokról sorszámozott jegyzőkönyvet készít. Határozatait ugyancsak sorszámozza.

A jegyzőkönvnek  tartalmaznia kell:

a,) at ülés helyét, idejét,

b,) a jelen lévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvezető nevét,

c,) a napirendet,

d,) a hozzászólókat,

e,) az érdemi határozatokat és azok hatályát,

f,) a jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen,

- 12 -

 

g,)  az EB barmely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szvazatát,

h,)  a jegyzőkönyvet az EB jelenlévő tagjainak alá kell írni.

13.7 az EB vezetője vagy tagjai a Párt elnökségi ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt. Az EB elnöke a költségvetési tervet, illetve a közgyűlési és költségvetési beszámolót, valamint az alapszabály módosítást köteles ellenjegyezni.

13.8 az EB elnöke köteles a Párt vezetését tájékoztatni és az elnökség összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a Párt működése során olyan jogszabálysértés vagy a Párt érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elharítása, illetve enyhítése a Párt elnöksége döntését teszi szükségessé.

13.9 a Pártelnökségét Az EB elnökének indítványára az okok és célok megjelőlése esetén az indítvány írásos megtételét követően  30. napon belül össze kell hívni. Amennyiben az elnök az elnökség ülését ezen határidőn belül nem hívja össze, akkor az elnökség összehívására az EB elnöke is önállóan jogosult.

13.10 amennyiben a Párt elnöksége a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg az EB elnöke köteles haladéktalanul és közvetlenül összehívni a Párt közgyűlését.

13.11 a Párt gazdalkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult.

13.12 amennyiben az EB elnöke a megbízatásának ellátásában tartosan - 3 hónapot meghaladóan - akadályoztatva van, az elnökség titkos szavazással az EB tagjai közül ügyvezető EB elnököt választ, és ugyancsak titkos szavazással a Párt tagjai közül egy személyt az Ellenörző Bizottság tagjának kooptál. Az ügyvezető EB elnök és a kooptált EB tag megbízatása az EB elnök akadályoztatásának megszűnéséig, de legfeljebb a tisztújító közgyűlésig tart. Ebben az esetben a 8.5 pontnak megfelelően alkalmazandó

 

VII.   VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. Jelen alapszabályzatban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989.évi II. törvény, valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok írányadóak.

15. A tagok az 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el.

 

Szigeti Sándor Elnök