A Habsburgok vil√°gh√≠rŇĪ gyŇĪjtem√©ny√ľket hogyan is gyŇĪjt√∂tt√©k √∂ssze????

A b√©csi Kunstkammer vil√°gh√≠rŇĪ gyŇĪjtem√©nye vajon m√©g mennyi eltulajdon√≠tott magyarorsz√°gi √©rt√©ket rejt?

√Čvekig tart√≥ fel√ļj√≠t√°si munk√°latok ut√°n, m√°rcius 1-j√©tŇĎl √ļjra l√°togathat√≥ a Habsburgok kincseskamr√°ja, a b√©csi Kunstkammer. H√ļsz teremben k√©tezern√©l is t√∂bb rendk√≠v√ľli arany- √©s ez√ľstt√°rgyat, mŇĪkincset csod√°lhatnak meg az √©rdeklŇĎdŇĎk a Habsburgok √©vsz√°zadokon √°t tart√≥ gyŇĪjtŇĎszenved√©ly√©nek k√∂sz√∂nhetŇĎen.

A nagy mŇĪv√©szett√∂rt√©neti esem√©ny nem feledtetheti, hogy az √∂sszesen mintegy nyolcezer darabb√≥l √°ll√≥ k√ľl√∂nleges gyŇĪjtem√©ny h√°romnegyede tov√°bbra is rejtve marad a nagyk√∂z√∂ns√©g elŇĎl, mint ahogyan az a t√©ny is, hogy ennek a vil√°gviszonylatban is rangos kollekci√≥nak egy r√©sz√©t a 16-17. sz√°zadban ellopott p√°ratlan magyar kincsek alkotj√°k. A t√°rgyak t√∂bbs√©g√©nek beazonos√≠t√°sa - gondolom - m√°ra lehetetlen, hiszen a Habsburgok √©vsz√°zadok √≥ta gondosan √ľgyeltek arra, hogy az eredetet bizony√≠t√≥ megk√ľl√∂nb√∂ztet√©seket elt√ľntess√©k.
A magyar r√©gm√ļlt meghamis√≠t√°sa √©s eur√≥pai hegem√≥ni√°juk biztos√≠t√°sa √©rdek√©ben loptak, azt√°n f√ļrtak, faragtak, kapartak. (El√©g csak a Szent Koron√°n elv√©gzett barb√°r mŇĪveletek¬≠re - SzŇĪz M√°ria k√©p√©nek felcser√©l√©se Duk√°sz Mih√°ly√©val - vagy a K√©pes Kr√≥nika nekik nem tetszŇĎ r√©szeinek kikapar√°saira gondolni.)

√Čvsz√°zadokon kereszt√ľl √°ramlottak magyar mŇĪkincsek B√©csbe, m√°ig nem alakult azonban magyar tud√≥sokb√≥l, szak√©rtŇĎkbŇĎl √°ll√≥ vizsg√°l√≥bizotts√°g a tanulm√°nyoz√°sukra, de 1932 √≥ta komoly k√≠s√©rlet sem t√∂rt√©nt a Habsburg fam√≠lia √°ltal eltulajdon√≠tott kultur√°lis √∂r√∂ks√©g√ľnk visszaszerz√©s√©re.
"Egy szerencs√©tlen √≥r√°ban a Habsburgok becsemp√©sztettek az orsz√°gba. Nem h√≠vattak, hanem a sz√≥ szoros √©rtelm√©ben becsemp√©sztettek. √Čs e pillanatt√≥l kezdve r√°nk z√ļdult az elnyom√°s, a ny√≠lt erŇĎszak √©s alattomos √°rm√°nyok √∂sszes eszk√∂zeivel a szenved√©sek v√©gtelen sora." ".Sohasem volt uralkod√≥h√°z a vil√°gon, melynek a korl√°tlan uralmi v√°gy annyira v√©r√©ben lett volna, mint az osztr√°k-h√°znak. N√°luk ez term√©szet, csal√°di jellemvon√°s, mely, mint a vastag ajk nemzed√©krŇĎl-nemzed√©kre √∂r√∂kbe sz√°llt" - √≠rta r√≥luk Kossuth Lajos.
Haz√°nk m√°r az √Ārp√°dok kor√°ban kincses orsz√°g h√≠r√©ben √°llt, s amikor Habsburg Alberttel megjelent a csal√°d a magyar tr√≥non, h√©jak√©nt vetett√©k r√° magukat az aranyra √©s a p√°ratlan mŇĪkincsekre. M√°r megjelen√©s√ľk is a magyar t√∂rt√©nelem sz√≠npad√°n √∂nmag√°√©rt besz√©lt: 1440. febru√°r 22-√©re virrad√≥ √©jszaka Albert √∂zvegye, Luxemburgi Erzs√©bet kir√°lyn√© n√©met komorn√°j√°val, Kottanner J√°nosn√©val kilopatta a visegr√°di fellegv√°rb√≥l a Szent Koron√°t. √Čvsz√°zados uralmuk √©s elnyom√°suk teh√°t egy gigantikus lop√°ssal kezdŇĎd√∂tt. Zsigmond kir√°ly javai - benne az Anjoukt√≥l √∂r√∂k√∂lt kincsekkel - le√°nya, Erzs√©bet r√©v√©n Habsburg Alberthez ker√ľltek.

A Corvina könyvtár pusztulása
Hunyadi M√°ty√°s √ľres kincst√°rat vett √°t, de sz√≠n√ľltig megt√∂ltve hagyta ut√≥daira.
A budai palota termeit fresk√≥k, faliszŇĎnyegek, csod√°latos festm√©nyek bor√≠tott√°k, a mennyezet aranyozott volt, s dr√°gak√∂vekkel kirakottak az ajt√≥k √©s az ablakkeretek. Szoborremekek √°lltak a palota udvar√°n √©s a termekben, az √∂tv√∂smŇĪv√©szet tenger kincse alatt roskadoztak a polcok. Vil√°gh√≠rŇĪ k√∂nyvt√°r√°nak, a Bibliotheca Corvinian√°nak a kor humanist√°i csod√°j√°ra j√°rtak. M√°ty√°s minden fellelhetŇĎ kincset, tud√°st - √©rt√©kment√©s c√©lj√°b√≥l - √∂sszegyŇĪjt√∂tt, a kereszt√©nys√©g jegy√©ben akarta a neoplatonikus filoz√≥fia felhaszn√°l√°s√°val a deszakraliz√°lt eur√≥pai elit kult√ļr√°j√°t √ļjra√©rtelmezni. A budai k√∂nyvt√°r f√©nykor√°ban, 1490-ben kb. 3000 k√∂tetnyi k√≥dexbŇĎl, k√©ziratb√≥l √°llt. Helye a 340 szob√°s kir√°lyi palot√°ban a Dun√°ra n√©zŇĎ keleti oldalon az emeleten, a kir√°lyi k√°polna melletti bolt√≠ves helyis√©gben volt.
A k√©t bolthajt√°sos teremben a k√∂nyvek, k√©ziratok h√°rompolcos √°llv√°nyokon fek√ľdtek, melyeket arannyal √°tszŇĎtt piros b√°rsonyf√ľgg√∂ny√∂k v√©dtek a port√≥l √©s a f√©nytŇĎl.

M√°ty√°s hal√°la ut√°n hatalmas mŇĪve sz√©thullott, Jagell√≥ II. Ul√°szl√≥ √©s II. Lajos uralkod√°sa idej√©n k√ľlf√∂ldi humanist√°k szerezt√©k meg √©s hordt√°k el a k√∂nyvt√°r leg√©rt√©kesebb darabjait. N√©met humanist√°k (Brasicanus, Celtes, Cuspinianus) - a Habsburgok megb√≠z√°s√°b√≥l - lopt√°k ki a k√≥dexeket B√©csbe, p√°r √©vvel k√©sŇĎbb Faber J√°nos b√©csi p√ľsp√∂k m√°r p√©nzt is hajland√≥ volt √°ldozni a tov√°bbi k√∂tetek√©rt.
A moh√°csi csata ut√°n Szulejm√°n h√°romszor vonult be Bud√°ra, 1526-ban, 1529-ben √©s 1541-ben. 1526. szeptember 3-√°n l√≥h√°ton √©rkezett, megtekintette Buda v√°r√°t, s onnan szeml√©lte a t√ļls√≥ parton felgy√ļjtott Pestet. A zs√°km√°nyolt kincseket haj√≥kon, valamint 1400 tev√©vel vitette Konstantin√°polyba.
Ol√°h Mikl√≥s¬†kancell√°r tud√≥s√≠tott a m√©rhetetlen pusztul√°sr√≥l. "1526. szeptember 8-√°n a t√∂r√∂k√∂k bet√∂rve a palot√°ba leszaggatt√°k az ez√ľstl√°ncokat a k√∂nyvekrŇĎl √©s elpuszt√≠tott√°k az √©rt√©kes k√∂teteket." Azokra a Corvin√°kra, melyeket Szulejm√°n elvitt Konstantin√°polyba, eny√©szet v√°rt. 350 √©v m√ļlva Abdul Hamid szult√°n aj√°nd√©kak√©nt ker√ľlt vissza 16 Corvina haz√°nkba.

Ma M√°ty√°s egykori vil√°gh√≠rŇĪ k√∂nyvt√°r√°nak 216 k√∂tete ismert, k√∂zt√ľk 52 k√∂tet van Magyarorsz√°gon, 41 ker√ľlt B√©csbe, a t√∂bbi 43 k√ľlf√∂ldi v√°ros 47 k√∂nyvt√°r√°t gazdag√≠tja.
A b√©csi udvari gyŇĪjtem√©ny kezdet√©t III. FrigyestŇĎl sz√°m√≠tj√°k, e gyŇĪjtem√©ny elsŇĎ t√°pl√°l√≥ forr√°sa M√°ty√°s p√°ratlan gazdags√°ga volt. Ut√≥da, I. Miksa folytatta apja kincst√°r√°nak gyarap√≠t√°s√°t. A b√©csi udvari k√∂nyvt√°rat 1495-ben alap√≠tott√°k, m√°ig eml√©kt√°bla hirdeti, hogy a cs√°sz√°r Corvin M√°ty√°s k√∂nyvt√°r√°nak nagy r√©sz√©bŇĎl hozta l√©tre az int√©zm√©nyt. Miksa szenved√©lyesen gyŇĪjt√∂tt minden kincset, amely M√°ty√°s√© volt. Megszerezte kardj√°t, pajzs√°t, ezek ma is l√°that√≥k B√©csben.
I. Miksa abban is zseni√°lis volt, hogy h√°bor√ļkkal √©s h√°zass√°gi szerzŇĎd√©sekkel (16 gyermeke sz√ľletett h√°rom feles√©gtŇĎl √©s sz√°mtalan √°gyas√°t√≥l) kiterjesztette a Habsburg-befoly√°st: N√©metalf√∂ldre, Spanyolorsz√°gra, Csehorsz√°gra, Lengyelorsz√°gra, It√°li√°ra √©s Magyarorsz√°gra. Fi√°t, Ferdin√°ndot √©s l√°ny√°t, M√°ri√°t II. Ul√°szl√≥ magyar kir√°ly gyermekeivel h√°zas√≠totta √∂ssze. Ferdin√°nd feles√©ge Jagell√≥ Anna, M√°ria f√©rje II. Lajos magyar kir√°ly lett.
Jagell√≥ Anna, amikor a moh√°csi veszedelemrŇĎl √©rtes√ľlt, ami kincset csak felpakolni tudott, haj√≥kon Pozsonyba sz√°ll√≠ttatta. Ami Habsburg M√°ri√°hoz ker√ľlt, azt vitte mag√°val N√©metalf√∂ldre. Ferdin√°nd 1527-ben vonult be Bud√°ra, √©s m√≥dszeresen v√©gezte az orsz√°g kifoszt√°s√°t. √Ėssze√≠ratta, azt√°n √∂sszeszedette a m√©g megmaradt egyh√°zi kincseket, ezek egy r√©sze a kir√°lyi mag√°ngyŇĪjtem√©nybe ker√ľlt, z√∂m√©bŇĎl p√©nzt veretett. (Fr√°ter Gy√∂rgy meggyilkol√°sa ut√°n az ŇĎ javai Anna cs√°sz√°rn√© gyŇĪjtem√©ny√©be v√°ndoroltak.)
Ami mozdítható volt, ellopták

Ferdin√°nd, az udvari gyŇĪjtem√©ny megalap√≠t√≥ja 1564-ben bek√∂vetkezett hal√°l√°val h√°rom r√©szre oszt√≥dott a kollekci√≥ fiai: II. Miksa cs√°sz√°r, Tiroli Ferdin√°nd fŇĎherceg √©s Stajer K√°roly fŇĎherceg k√∂z√∂tt. B√©csben, Innsbruckban, Ambrasban, Gratzban l√©tes√ľltek √∂n√°ll√≥ gyŇĪjtem√©nyek, majd sz√°zadokkal k√©sŇĎbb ism√©t egy helyen, B√©csben egyes√ľltek. Tiroli Ferdin√°nd volt az ambrasi gyŇĪjtem√©ny megalap√≠t√≥ja, hozz√° ker√ľlt II. Lajos magyar kir√°ly fegyverzete √©s a szigetv√°ri hŇĎs, Zr√≠nyi Mikl√≥s sisakja is.
II. Miksa megszerezte M√°ty√°s √©s Beatrix dombormŇĪves arck√©p√©t, de regn√°l√°sa idej√©n ker√≠tettek sort Zs√°mboky J√°nos magyar polihisztor, orvos, t√∂rt√©net√≠r√≥ felbecs√ľlhetetlen√ľl √©rt√©kes k√∂nyvt√°r√°nak megkaparint√°s√°ra is.
Zs√°mboky 530 k√≥dexet aj√°nlott megv√©telre 3000 din√°r√©rt, Blotius Hug√≥ udvari k√∂nyvt√°ros pedig t√°j√©koztatta a cs√°sz√°rt: "ha Zs√°mboky J√°nos k√©ziratai is a b√©csi k√∂nyvt√°rba ker√ľlnek, a francia kir√°ly k√∂nyvt√°r√°t fel√ľlm√ļlja, √©s a vatik√°nival lesz egyenlŇĎ". Zs√°mboky k√∂nyvt√°r√°t a v√©tel√°r megfizet√©se n√©lk√ľl szerezt√©k meg, fantasztikus numizmatikai gyŇĪjtem√©ny√©t is ellopt√°k.

Az orsz√°g mŇĪkincs√°llom√°ny√°nak kirabl√°sa tov√°bb folytat√≥dott az elmebeteg Habsburg Rudolf alatt is. Rudolf cs√°sz√°r kabbalista volt, egy szenved√©ly√©nek h√≥dolt, mindenbŇĎl aranyat akar csin√°lni, alkimista c√©lj√°nak megval√≥s√≠t√°sa √©rdek√©ben pedig fanatikusan gyŇĪjt√∂tt mindent.
√úgyn√∂k√∂ket b√©relt, akik felt√©rk√©pezt√©k a r√©gi nemesi csal√°dok mŇĪkincseit, rendszeresek lettek a vagyonelkobz√°sok. Konkr√©t mŇĪt√°rgyakra is vad√°szott, Zr√≠nyi Mikl√≥st√≥l egy pajzsot, B√°thory Istv√°n √∂r√∂k√∂seitŇĎl Szent L√°szl√≥ koron√°j√°t kaparintotta meg. V√°gyakozott a v√°radi kir√°lyszobrok ut√°n is (ezek t√∂bb m√©teresek voltak, √©s arannyal bor√≠tottak), azonban ezek a t√∂r√∂k puszt√≠t√°s√°nak estek √°ldozatul. Bocskai Istv√°n h√≠res koron√°j√°t, melyet a t√∂r√∂k szult√°n ny√ļjtott √°t neki R√°kos mezej√©n 1605-ben, fejedelmi jelv√©nyek k√≠s√©ret√©ben k√∂rm√∂nfont ravaszs√°ggal szerezte meg az udvar. 1606-ban, mikor Bocskai meghalt, nagy riadalom t√°madt B√©csben. Bocskai ugyanis v√©gakarat√°ban kik√∂t√∂tte, hogy koron√°ja az orsz√°g t√°rh√°z√°ban ŇĎriztess√©k, k√ľlf√∂ldre ne ker√ľlj√∂n. Thurz√≥ Gy√∂rgy r√°vette Bocskai √∂r√∂k√∂seit, a homonnai Drugeth-csal√°dot, szolg√°ltass√°k ki e kincset a n√°dornak, √≠gy ker√ľlt az is a b√©csi kincst√°rba.

A Th√∂k√∂ly-R√°k√≥czi-kor meghatv√°nyozta a Habsburgok zs√°km√°nyszerz√©s√©t. Minden politikai per h√°tter√©ben ott lappangott a kapzsis√°g, mely Magyarorsz√°got csakugyan kolduss√° akarta tenni. I. Lip√≥t 1671-ben k√ľldte v√©rpadra a 17. sz√°zad legnagyobb magyar mŇĪgyŇĪjtŇĎj√©t, a s√°rv√°ri gr√≥f N√°dasdy Ferencet. Nyolc k√∂tetre terjedt elkobzott mŇĪkincseinek lelt√°ra. P√©ld√°ul: egy dr√°gak√∂vekkel kirakott aranyszek√©r, melyet egy elef√°ntcsontb√≥l faragott Bacchus √©kes√≠tett a k√≠s√©ret√©vel s d√≠sz√≠tett√©k m√©g szentek ez√ľst szobrai, k√∂zt√ľk Szent Istv√°n kir√°ly h√°rom l√°b magas ez√ľstszobra.
A fegyvert√°r egyik d√≠sze volt a sok k√∂z√∂tt a Szigetv√°r ostrom√°n√°l elesett Deli Vid ez√ľsttel d√≠sz√≠tett kardja s egy h√©tsz√°z rubinnal √©kes√≠tett pallos.
A Th√∂k√∂lyek likavai v√°r√°t Heister cs√°sz√°ri t√°bornok fosztotta ki. √Čkszerek, ruh√°k, k√∂nyvt√°r, arany- √©s ez√ľstnemŇĪ, √©remkincsek √©s dr√°ga perzsaszŇĎnyegek, gobelinek √©s sz√∂vetek vesztek el a magyars√°g sz√°m√°ra, felbecs√ľlhetetlen √©rt√©kben. Ny√≠lt szekereken, esŇĎben √°ztatva sz√°ll√≠tott√°k a kincseket B√©csbe. A k√∂ltŇĎ-hadvez√©r, gr√≥f Zr√≠nyi Mikl√≥s k√∂nyvt√°ra, gyŇĪjtem√©nye is erre a sorsra jutott, s gr√≥f Batthy√°ny Ferenc mŇĪkincsei is. II. J√≥zsef az egyh√°zi javak el√°rverez√©s√©vel fosztotta meg az orsz√°got ŇĎsi kincseinek marad√©k√°t√≥l. Klastromi k√∂nyvt√°rak java ker√ľlt az udvari k√∂nyvt√°rba.

A 18. század végére, ami mozdítható volt, ellopták, de a magyar föld még hatalmas kincseket rejtett.
1799. j√ļlius 3-√°n a hajdani Toront√°l megyei Nagyszentmikl√≥son egy szerb parasztgazda az udvar√°n √°rok√°s√°s k√∂zben aranykincset tal√°lt. Szeptember 18-√°n Neumann abb√©, a cs√°sz√°ri-kir√°lyi R√©gis√©gt√°r igazgat√≥ja k√©rte, hogy a cs√°sz√°r int√©zkedj√©k, mert a B√°n√°tban p√°ratlan aranylelet ker√ľlt elŇĎ, s ennek megszerz√©s√©re a R√©gis√©gt√°rnak mindenki elŇĎtt joga van. E k√©r√©s k√∂vetkezt√©ben szeptember v√©g√©n a kincs m√°r B√©csben volt. Ezt a vil√°gon egyed√ľl√°ll√≥ magyar aranykincset - 23 aranyed√©nyrŇĎl van sz√≥, 9924,98 gramm sz√≠narany s√ļllyal - a b√©csi Kunsthistorisches Museum ŇĎrzi.
A nagyszentmikl√≥si lelet 23 gy√∂ny√∂rŇĪ aranyed√©ny√©bŇĎl tizenkettŇĎn rov√°s√≠r√°sos felirat tal√°lhat√≥, melyet a kutat√≥k m√°ig nem fejtettek meg, csak annyit siker√ľlt meg√°llap√≠tani, hogy azok legink√°bb a sz√©kely rov√°sok jeleihez hasonl√≠tanak. A lelet keletkez√©s√©nek kor√°t az 5-7. sz√°zadra teszik, ebbŇĎl a t√©nybŇĎl, valamint az √∂tv√∂stechnika √©s az √°br√°zol√°si st√≠lusb√≥l kik√∂vetkeztetve √°llap√≠totta meg 1878-ban Pulszky Ferenc, hogy ez esetben Attila kincs√©rŇĎl lehet besz√©lni.

MirŇĎl mes√©ln√©nek kincseink?
A Monarchia felboml√°sa ut√°n a k√∂z√∂s birodalmi vagyont, √≠gy a Habsburgok cs√°sz√°ri √©s kir√°lyi gyŇĪjtem√©nyeit, kincst√°r√°t is jogszerŇĪen fel kellett volna osztani. 1919 febru√°rj√°ban a b√©kekonferenci√°n a csehek, az olaszok √©s az ukr√°nok be is jelentett√©k ig√©ny√ľket. 1920 ut√°n a magyar korm√°ny is k√≠s√©rletet tett elkobzott kultur√°lis √∂r√∂ks√©g√ľnk visszaszerz√©s√©re, de a t√°rgyal√°sok √©veken √°t nem vezettek eredm√©nyre, √≠gy a vit√°s k√©rd√©sben v√©g√ľl nemzetk√∂zi d√∂ntŇĎ b√≠r√≥s√°g hozott hat√°rozatot. Az 1932-es velencei egyezm√©nnyel a B√©csbe ker√ľlt magyar mŇĪkincseknek t√∂red√©ke ker√ľlt csak haza, √≠gy Anonymus Gest√°ja, a K√©pes Kr√≥nika, a Corvin√°k.

A magyar m√ļlt hiteles tanulm√°nyoz√°s√°hoz a 21. sz√°zadban m√°r elengedhetetlen lenne, hogy visszakapjuk jogos nemzeti √∂r√∂ks√©g√ľnket. A k√∂z√©pkori oklevelek, k√≥dexek, valamint olyan r√©g√©szeti leletek, mint a nagyszentmikl√≥si kincs behat√≥ tanulm√°nyoz√°sa alapjaiban rengetn√© meg a hivatalos t√∂rt√©net√≠r√°s bevett dogm√°it, mind a magyar, mind az egyetemes t√∂rt√©nelem vonatkoz√°s√°ban. Gyakorlatilag √°t kelleni √≠rni a t√∂rt√©nelmet.

Dr. Bohus Géza egyetemi docens Miskolc


Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS kérelme


2009-11-09

K√∂vetkezŇĎ has√°bokon egy eddig eltitkolt anyagot adunk k√∂zre. K√∂teless√©g√ľnknek √©rezz√ľk, hogy az √≠r√°s napvil√°got l√°sson legal√°bb oldalunkon, ha m√°r a ‚Äěf√ľggetlen‚ÄĚ magyar sajt√≥ 2001. febru√°rja √≥ta hallgat r√≥la. Trianon fel√ľlvizsg√°lata tal√°n megkezdŇĎdhet, sz√©gyellj√ľk magunkat, hogy nem magyar kezdem√©nyez√©s eredm√©nyek√©nt!

Ňźexcellenci√°ja Carla del Ponte FŇĎ√ľgy√©sz
ENSZ H√°bor√ļs T√∂rv√©nysz√©ke New York
H√°ga

T√°rgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS k√©relme az Egyes√ľlt Nemzetek Emberi Jogok Chart√°ja alapszab√°ly√°ra hivatkoz√°ssal, az egyenlŇĎ elb√≠r√°l√°s elv√©nek biztos√≠t√°sa a Magyar N√©p sz√°m√°ra

Excellenci√°d!


Ňźszents√©ge II. J√°nos P√°l P√°pa 1984. janu√°r h√≥ 12-√©n kelt Enciklik√°j√°ban megalap√≠totta az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Int√©zetet. Az Int√©zet az Egyes√ľlt Nemzetek Szervezete √°ltal 1948-ban alap√≠tott Emberi Jogok Chart√°ja erk√∂lcsi al√°t√°maszt√°s√°ra √©s fontoss√°g√°nak kihangs√ļlyoz√°s√°ra szolg√°l. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Int√©zet korm√°nyokt√≥l, p√°rtokt√≥l f√ľggetlen.
Alapszab√°lya szerint seg√≠tenie kell azon szem√©lyeket, n√©peket, n√©pcsoportokat, akiket emberi jogaikban megs√©rtettek, gondoskodni kell arr√≥l, hogy a s√©relem megszŇĪnj√∂n, illetve ha sz√ľks√©ges, nemzetk√∂zi f√≥rumokon is k√©pviselni kell a s√©rtettek √©rdekeit.
Mint a fent eml√≠tett Int√©zet fŇĎtitk√°ra, az al√°bbi¬† pet√≠ci√≥t terjesztem elŇĎ:

Javaslom az 1920. j√ļnius 4-√©n Trianoni √©s az azt kieg√©sz√≠tŇĎ 1947. √©vi szeptember h√≥ 15-i P√°rizsi B√©keszerzŇĎd√©sek jogi szempontb√≥l t√∂rt√©nŇĎ fel√ľlvizsg√°lat√°t. A fel√ľlvizsg√°lat eredm√©nyek√©pp k√©rem annak meg√°llap√≠t√°s√°t, hogy a fenti szerzŇĎd√©sek √©rv√©nytelenek √©s k√©rem a szerzŇĎd√©sek hat√°lyon k√≠v√ľl helyez√©s√©t.

A nemzetk√∂zi joggyakorlat, valamint a N√ľrnbergi Nemzetk√∂zi B√≠r√≥s√°g hat√°rozataira figyelemmel k√©rem az Egyes√ľlt Nemzetek Szervezet√©nek Nemzetk√∂zi B√≠r√≥s√°g√°t, hogy az egyenlŇĎ elb√≠r√°l√°s elv√©nek alapj√°n mentes√≠tse a Magyar N√©pet az I. vil√°gh√°bor√ļban val√≥ r√©szv√©tele miatt kiszabott kollekt√≠v b√ľntet√©s √©s annak k√∂vetkezm√©nyei al√≥l.

Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Int√©zet fŇĎtitk√°ra az √ľgyben egy Nemzetk√∂zi Vizsg√°l√≥ Bizotts√°g fel√°ll√≠t√°s√°t javaslom, a Vizsg√°l√≥ Bizotts√°g tev√©kenys√©g√©nek eredm√©nyek√©ppen pedig t√°rgyal√°s kitŇĪz√©s√©t.

Indokl√°s:

T√∂rt√©nelmi t√©ny, hogy az I. vil√°gh√°bor√ļ kit√∂r√©s√©√©rt a Magyar Kir√°lys√°got felelŇĎss√©g nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. √©vi B√©keszerzŇĎd√©s deleg√°ci√≥i a vil√°gh√°bor√ļ kit√∂r√©s√©√©rt egyed√ľl a Magyar Kir√°lys√°got b√ľntett√©k meg.
A B√©keszerzŇĎd√©s elŇĎtt a Magyar Kir√°lys√°g
ter√ľlete 325.411km2 volt,
lakosainak sz√°ma 20.886.000 fŇĎ.
A B√©keszerzŇĎd√©s k√∂vetkezm√©nyek√©nt
az orsz√°g ter√ľlete 92.863 km2-re, m√≠g
lakosainak sz√°ma 7.615.000 fŇĎre cs√∂kkent.

A N√ľrnbergi Nemzetk√∂zi B√≠r√≥s√°g 1946. okt√≥ber h√≥ 2-√°n a II. vil√°gh√°bor√ļ kirobbant√°s√°√©rt √©s a vil√°gh√°bor√ļban elk√∂vetett jogs√©rt√©sek√©rt N√©metorsz√°g akkori vezetŇĎit felelŇĎss√©gre vonta √©s megb√ľntette, azonban a N√©met N√©p felelŇĎss√©g√©t nem √°llap√≠totta meg. A Nemzetk√∂zi B√≠r√≥s√°g a N√©met N√©pet mentes√≠tette az egy√©bk√©nt t√∂rv√©nys√©rtŇĎ kollekt√≠v felelŇĎss√©gre von√°s al√≥l.

√Āltal√°nosan elfogadott t√©ny, hogy egy n√©p vagy nemzet a vezetŇĎk bŇĪnei√©rt √©s t√∂rv√©nys√©rt√©sei√©rt nem felel. Ugyanakkor az I. vil√°gh√°bor√ļban val√≥ r√©szv√©tel miatt Magyarorsz√°g eset√©ben nem az orsz√°g vezetŇĎit, hanem a Magyar N√©pet b√ľntett√©k meg, ezeken t√ļlmenŇĎen Magyarorsz√°got hatalmas √∂sszegŇĪ k√°rt√©r√≠t√©s megfizet√©s√©re is k√∂telezt√©k.
Ez az elj√°r√°s t√∂bb szempontb√≥l is t√∂rv√©nys√©rtŇĎ.
A szerzŇĎd√©s k√∂vetkezt√©ben Magyarorsz√°g ter√ľleti elcsatol√°sa az al√°bbiak szerint t√∂rt√©nt:
- Rom√°ni√°hoz: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 fŇĎ (25,2%)
- Horv√°torsz√°g (Jugoszl√°vi√°hoz): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 fŇĎ (12,6%)
- Jugoszl√°vi√°hoz: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 fŇĎ (7,2%)
- Csehszlov√°ki√°hoz: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 fŇĎ (16,8%)
- Ausztri√°hoz: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 fŇĎ (1,4%)
- Lengyelorsz√°ghoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 fŇĎ (0,1%)
- Olaszorsz√°ghoz: 21 km2 (0%), 49.806 fŇĎ (0,8%)
Elcsatolt ter√ľletek √©s lakoss√°g √∂sszesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 fŇĎ(63,5%)
Elcsatol√°s ut√°n megmaradt ter√ľlet √©s lakoss√°g: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 fŇĎ (36,5%)
Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére is kötelezték az alábbiak szerint:
Oroszország részére 200 millió USD,
Jugoszláviának 50 millió USD,
Csehszlovákiának 50 millió USD.

A B√©keszerzŇĎd√©s kimondta, hogy amennyiben a szerzŇĎdŇĎ felek a szerzŇĎd√©sben foglalt meg√°llapod√°st nem tartj√°k be, √ļgy szerzŇĎd√©sszeg√©st k√∂vetnek el, amelynek alapj√°n a szerzŇĎd√©s √©rv√©nytelen√≠t√©s√©re, illetve hat√°lyon k√≠v√ľl helyez√©s√©re ker√ľlhet sor.
A B√©keszerzŇĎd√©shez csatolt Kisebbs√©gi Z√°rad√©k szerint a SzerzŇĎd√©st al√°√≠r√≥ felek k√∂telezetts√©get v√°llaltak a ter√ľlet√ľk√∂n √©lŇĎ valamennyi nemzetis√©g emberi jogainak marad√©ktalan biztos√≠t√°s√°ra. Az emberi jogok biztos√≠t√°sa az elcsatolt ter√ľleteken nem √©rv√©nyes√ľlt: T√∂rt√©nelmi t√©ny az elcsatolt ter√ľleten √©lŇĎk m√°s ter√ľletekre kitelep√≠t√©se, intern√°l√°sa, deport√°l√°sa. T√©ny a templomrombol√°sok, a vall√°sszabads√°g semmibe v√©tele, a nyelvhaszn√°lat korl√°toz√°sa, a kult√ļra gyakorl√°s√°nak tilt√°sa. A kisebbs√©gi jogok betart√°sa biztos√≠tva nem volt, ezzel a szomsz√©dos √°llamok - Rom√°nia, Jugoszl√°via √©s Csehszlov√°kia - szerzŇĎd√©sszeg√©st k√∂vettek el.
K√ľl√∂n kiemeln√©m azt a t√∂rt√©nelmi t√©nyt, amikor Csehszlov√°ki√°b√≥l t√∂bb, mint 100 ezer magyart k√©nyszer√≠tettek lakhely√©nek elhagy√°s√°ra √©s Magyarorsz√°gra t√∂rt√©nŇĎ k√∂lt√∂z√©s√ľkre √ļgy, hogy ing√≥ √©s ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek (Benes dekr√©tum).
A SzerzŇĎd√©shez csatolt Kisebbs√©gi Z√°rad√©kban foglaltak betart√°s√°t soha senki nem ellenŇĎrizte. A Z√°rad√©kban foglaltak betart√°sa a Magyarorsz√°ggal hat√°ros √°llamok r√©sz√©rŇĎl 1920. √©vtŇĎl kezdŇĎdŇĎen nem √©rv√©nyes√ľlt. A kisebbs√©geket √©rt atrocit√°sok k√∂vetkezm√©nye az is, hogy t√∂bb, mint 100 ezer magyar az elcsatolt ter√ľletekrŇĎl gyakorlatilag eltŇĪnt. Ez a h√°bor√ļs bŇĪntett miatt felelŇĎss√©get felveti. Hivatkozn√©k arra a konkr√©tumra, amikor Josip Broz Tito terrorist√°i t√∂bb, mint 40.000 magyart m√©sz√°roltak le D√©lvid√©ken. A magyar lakoss√°g sz√°m√°nak radik√°lis fogyatkoz√°s√°t a korabeli √©s a jelenlegi lexikonok adatai k√∂z√∂tti elt√©r√©s is igazolja. E k√∂rben figyelembe veendŇĎk az 1910-es n√©psz√°ml√°l√°sadatai is.

A pet√≠ci√≥ban foglaltak √©rt√©kel√©se sor√°n figyelembe kell venni azt is, hogy a SzerzŇĎd√©st al√°√≠r√≥ √°llamok k√∂z√ľl t√∂bb orsz√°gnak a helyzet√©ben v√°ltoz√°s √°llott be:
- A Szovjetuni√≥, mint egys√©ges √°llam megszŇĪnt.
- Jugoszl√°via, mint a SzerzŇĎd√©st al√°√≠r√≥ egyik √°llam a kor√°bbi form√°j√°ban megszŇĪnt l√©tezni.
- Csehszlov√°kia, mint egys√©ges √°llam ugyancsak megszŇĪnt.
A v√°ltoz√°sok miatt a SzerzŇĎd√©s a jogi form√°j√°ban sem tarthat√≥ fenn.

A fentieken t√ļlmenŇĎen a k√∂vetkezŇĎkre k√≠v√°nok m√©g r√°mutatni.
A B√©keszerzŇĎd√©sek k√∂vetkezt√©ben Magyarorsz√°got ‚Äď t√∂bbek k√∂z√∂tt - az al√°bbi vesztes√©gek √©rt√©k:
Haditenger√©szet√ľket √©rt k√°r sz√≠narany√©rt√©kben:
- hadihajó 60.000 kg színarany
- hajógyári anyagok, iparcikkek, gépek 480.000 kg
- hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg
- hadikik√∂tŇĎi felszerel√©sek 10.000 kg
- 801 db hajó 80.000 kg
- Fiume kik√∂tŇĎ fel√©p√≠t√©s√©nek √©rt√©ke 21.300 kg
- Fiume kik√∂tŇĎ ing√≥ √©s ingatlan √©rt√©ke 7.500 kg
- tengerhaj√≥z√°si v√°llalatoknak ny√ļjtott seg√©ly √∂sszege 7.500 kg
- tengerhajózási vállalatok vagyona 7.785 kg
- összesen 974.085 kg színarany-érték.
(Az adatok dr. Juba Ferenc tenger√©szkapit√°ny-t√∂rt√©n√©sz szak√©rtŇĎ adatain alapulnak.)

További veszteségek:
- az orsz√°g √∂sszes arany-, ez√ľst- √©s s√≥b√°ny√°ja,
- a szénbányák 80 %-a,
- az erdŇĎk 90 %-a,
- vas√ļtvonalak √©s az ezekhez tartoz√≥ vas√ļti szerelv√©nyek,
- a felbecs√ľlhetetlen √©rt√©kŇĪ mŇĪkincsek,
- Fiume, az egyetlen tengeri kik√∂tŇĎ elv√©tele,
- az összes tengeri és folyami hajók.

K√∂zismert t√©ny, hogy a B√©keszerzŇĎd√©s deleg√°tusainak tagjai k√∂z√∂tt a Magyarorsz√°got s√ļjt√≥ retorzi√≥t illetŇĎen egyet√©rt√©s nem volt. A n√©zetk√ľl√∂nbs√©gek a korabeli jegyzŇĎk√∂nyvekbŇĎl, visszaeml√©kez√©sekbŇĎl egy√©rtelmŇĪen igazolhat√≥k.

A tov√°bbiakban a SzerzŇĎd√©s l√©trej√∂tt√©ben √©s a SzerzŇĎd√©s megk√∂t√©se ut√°ni idŇĎszakban hivatalban l√©vŇĎ politikai szem√©lyis√©gek v√©lem√©ny√©t id√©zem:
David Lloyd George brit minisztereln√∂k a Londonban, 1928. okt√≥ber h√≥ 4-√©n elŇĎadott besz√©d√©ben kijelentette: ‚Äěa teljes okm√°ny- √©s adatt√°r, amit egyes sz√∂vets√©geseink a b√©ket√°rgyal√°sok sor√°n nek√ľnk szolg√°ltattak, hazug √©s hamis√≠tott volt. Nem vett√ľk √©szre a sz√∂vets√©geseink √°ltal el√©nk terjesztett statisztik√°k val√≥tlans√°g√°t, amely v√©g√ľl is a diplom√°cia t√∂rt√©net√©nek legigazs√°gtalanabb b√©k√©j√©t hozt√°k l√©tre, √©s amelyek k√∂vetkezm√©nye a nemzetk√∂zi t√∂rv√©nyek √©s a nemzetk√∂zi jogok legdurv√°bb megs√©rt√©se volt.‚ÄĚ A fentiekrŇĎl David Lloyd George az eml√©kirataiban sz√≥l.
Henry Pozzi 1933-ban megjelent √≠r√°s√°ban kifejezetten felveti a t√°rgyal√≥felek felelŇĎss√©g√©t. Lord Newton szerint ‚Äěa nagy b√©keb√≠r√°k nem ismert√©k azon nemzetek n√©prajz√°nak, f√∂ldrajz√°nak √©s t√∂rt√©nelm√©nek alapelemeit, amelynek sors√°t rendezni√ľk kellett.‚ÄĚ
Robert Cecil angol deleg√°tus szerint ‚Äěa N√©psz√∂vets√©get azon c√©lb√≥l hozt√°k l√©tre, hogy ‚ÄěidŇĎrŇĎl idŇĎre hat√°rrev√≠zi√≥t eszk√∂z√∂lj√∂n.‚ÄĚ
Nicolson Harold, aki a B√©kekonferenci√°n jelen volt, 1933. √©vben a k√∂vetkezŇĎket √≠rta: ‚ÄěMagyarorsz√°g feldarabol√°sa oly m√≥don t√∂rt√©nt, hogy az √©rdekelt lakoss√°g v√©lem√©ny√©t senki sem vette figyelembe.‚ÄĚ
Az angol diplomata ‚ÄěPeacemaking‚ÄĚ c√≠mŇĪk√∂nyv√©ben t√∂bb √©rdekelt √°llamf√©rfi v√©lem√©ny√©t is √∂sszegzi, amikor a k√∂vetkezŇĎt jegyzi fel: ‚Äěaz uralkod√≥ gondolat az volt, hogy az el√©rt b√©ke rossz √©s alkalmazhatatlan, a b√©ke az intrik√°nak √©s a kapzsis√°gnak az eredm√©nye, √©s ez a b√©ke ink√°bb elŇĎk√©sz√≠ti a h√°bor√ļt, mint azt megakad√°lyozn√°.‚ÄĚ
Nitti, aki az olasz korm√°ny nev√©ben sz√≥lott, a b√©kefelt√©teleket az√©rt tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarorsz√°g sz√©tdarabol√°sa eset√©ben a szl√°v t√ļls√ļly ellen nem l√°tott semmif√©le erŇĎt. Nitti kit√©rt arra is, hogy Olaszorsz√°g az Osztr√°k-Magyar Monarchi√°val, nem pedig Magyarorsz√°ggal harcolt.
A k√©sŇĎbbi amerikai nagyk√∂vet, Bullit, a k√∂vetkezŇĎket √≠rta Wilson eln√∂knek: ‚Äě√Čn csak egy vagyok azok a milli√≥k k√∂z√ľl, akiknek bizalmuk volt √Ėnben. Mi azt gondoltuk, hogy √Ėn egy p√°rtatlan √©s igazs√°gos b√©k√©t akar. Ennek ellen√©re a ter√ľleti feldarabol√°soknak n√©pek lettek az √°ldozatai, √©s ez mag√°ban hordja egy h√°bor√ļ cs√≠r√°it. A B√©kekonferencia rendelkez√©sei bizonyos, hogy √ļjabb nemzetk√∂zi √∂ssze√ľtk√∂z√©seket √©lez fel. Saj√°t n√©pe √©s az emberis√©g √©rdek√©ben az Egyes√ľlt √Āllamoknak k√∂teless√©ge, hogy megtagadja ennek az igazs√°gtalan b√©k√©nek az al√°√≠r√°s√°t.‚ÄĚ
Itt kell eml√≠teni Ionel Bratinau rom√°n minisztereln√∂k 1920. j√ļlius h√≥ 1. napj√°n Bukarestben elhangzott nyilatkozat√°t: ‚Äěnem nyughatunk addig, am√≠g a magyar n√©pet gazdas√°gilag √©s katonailag teljesen t√∂nkre nem tessz√ľk, mert mindaddig, am√≠g Magyarorsz√°gban az √©letk√©pess√©gnek szikr√°ja is van, mi magunkat biztons√°gban nem √©rezhetj√ľk.‚ÄĚ
A Trianoni B√©keszerzŇĎd√©s t√°rgyal√°sa sor√°n t√∂bb esetben felvetŇĎd√∂tt, hogy Rom√°ni√°t tekinthetik-e a t√°rgyal√≥ felek sz√∂vets√©ges √°llamnak. A Franciaorsz√°got k√©pviselŇĎ Tardieu √©s Berthelot voltak azok, akik nem kis neh√©zs√©gek √°r√°n √©rt√©k el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Rom√°ni√°t hadviselŇĎ √°llamnak ismerj√©k el. Maga Clemenceau minisztereln√∂k nyilatkozta, hogy ‚Äěa sz√∂vets√©gesek megegyeztek abban, hogy Rom√°ni√°t ism√©t sz√∂vets√©ges hatalomnak tekintik, √©s a Konferenci√°n e szerint kezelik‚ÄĚ, teh√°t a sz√∂vets√©gesek Rom√°ni√°nak ugyanolyan sz√°m√ļ k√ľld√∂tts√©get enged√©lyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbi√°nak, vagyis azoknak az √°llamoknak, amelyek a h√°bor√ļ kezdet√©tŇĎl annak befejez√©s√©ig harcoltak N√©metorsz√°g - Ausztria-Magyarorsz√°g ellen.
Történelmi tény, hogy a magyar delegáció a Béketárgyalásokon nem vehetett részt. Csupán akkor volt jelen, amikor a meghozott ítéletet, határozatot a részére kézbesítették. Ekkor közölték a magyar delegációval, hogy csak akkor lehet tagja a Népszövetségnek, ha a határozatot tudomásul veszi.

A magyar deleg√°ci√≥ a k√©nyszer√≠tŇĎ k√∂r√ľlm√©nyek hat√°sa alatt √≠rta al√° a B√©keszerzŇĎd√©st. Ez az al√°√≠r√°s, mivel a k√©nyszer√≠tŇĎ k√∂r√ľlm√©nyek hat√°s√°ra t√∂rt√©nt, mind a nemzetk√∂zi jog, mind pedig a b√≠r√≥i joggyakorlat √©rtelm√©ben √©rv√©nytelen.

A k√∂zelm√ļlt - de a B√©keszerzŇĎd√©s k√∂vetkezm√©nyeivel szorosan √∂sszef√ľggŇĎ - jellemzŇĎ p√©ld√°ja a 169/1997-1991/18 sz√°m√ļ t√∂rv√©ny, melyet a rom√°n illet√©kes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik a t√∂rv√©nytelen√ľl elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak t√∂rt√©nŇĎ visszaszolg√°ltat√°s√°r√≥l. E t√∂rv√©ny nemzetk√∂zi visszhangja pozit√≠v. Ugyanakkor t√©ny, hogy a t√∂rv√©ny ellen√©re a Rom√°ni√°ban kisebbs√©gben √©lŇĎ magyar anyanyelvŇĪ lakoss√°g - akiknek mintegy 70-75 %-a a t√∂rv√©ny hat√°ly al√° tartozna - semmif√©le kor√°bban elkobzott vagyon√°t vissza nem kapta. Hasonl√≥an a t√∂rv√©ny hat√°lya nem terjedt ki a r√≥mai katolikus egyh√°zra sem.

Záradék:

A pet√≠ci√≥b√≥l kitŇĪnik, hogy a Trianoni szerzŇĎd√©s elfogad√°sakor Magyarorsz√°got az I. vil√°gh√°bor√ļban val√≥ r√©szv√©tel√©√©rt b√ľntett√©k meg. A P√°rizsi B√©keszerzŇĎd√©s al√°√≠r√°sakor viszont Magyarorsz√°got a II. vil√°gh√°bor√ļban val√≥ r√©szv√©tele miatt marasztalt√°k el. Mindk√©t szerzŇĎd√©s kollekt√≠v b√ľntet√©srŇĎl rendelkezett, ami a nemzetk√∂zi jog alapj√°n elfogadhatatlan.

√Ėsszess√©g√©ben meg√°llap√≠that√≥, hogy mind a Trianoni, mind a P√°rizsi B√©keszerzŇĎd√©s alakilag √©s jogilag is √©rv√©nytelen. Az elcsatolt ter√ľleten √©lŇĎ magyar √°llampolg√°rok s√©relm√©re 1920. √©vtŇĎl kezdŇĎdŇĎen olyan bŇĪncselekm√©nyek elk√∂vet√©se t√∂rt√©nt, amelyek a nemzetk√∂zi jog alapj√°n nem √©v√ľlnek el.

Sz√ľks√©ges annak b√≠r√≥s√°g √°ltal t√∂rt√©nŇĎ kimond√°sa, hogy a fent eml√≠tett SzerzŇĎd√©sek √©rv√©nytelenek √©s az √©rv√©nytelens√©g k√∂vetkezt√©ben a Magyar N√©pet jogorvoslat illeti meg.

A b√ľntetŇĎjogi felelŇĎss√©g k√©rd√©se is vizsg√°latot ig√©nyel. A t√©ny felt√°r√°shoz k√≠v√°n seg√≠ts√©get ny√ļjtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetk√∂zi vizsg√°l√≥bizotts√°g fel√°ll√≠t√°s√°t szorgalmazza, √©s ehhez a maga r√©sz√©rŇĎl minden seg√≠ts√©get megad. A vizsg√°l√≥bizotts√°g fel√°ll√≠t√°s√°t 25-30 fŇĎ r√©szv√©tel√©vel javaslom, amelyekbŇĎl 10 szak√©rtŇĎt az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS deleg√°lna.

E szem√©lyek az elcsatolt ter√ľleteken haszn√°latos nyelvet besz√©lik. A bizotts√°g tagjai a pet√≠ci√≥ban foglaltakat a helysz√≠ni vizsg√°latok keret√©ben konkr√©tan igazolj√°k. Az 1956-os Magyar Forradalom idej√©n az Egyes√ľlt Nemzetek Szervezet√©nek nem volt lehetŇĎs√©ge t√°mogatni a magyar nemzet szabads√°gharc√°t. A k√∂r√ľlm√©nyek megv√°ltoztak. Az ENSZ-nek most lehetŇĎs√©ge ny√≠lik arra, hogy j√≥v√°tegye az akkori k√∂z√∂mb√∂ss√©g√©t.

Tisztelettel: Prof. Ludwig von Lang fŇĎtitk√°r