Magyar Kir√°lys√°g

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Kir√°lys√°g
1000. december 25. ‚Äst1946. febru√°r 1.
Magyar Királyság címere
Magyar Királyság címere
Magyar Kir√°lys√°g z√°szlaja
Magyar Kir√°lys√°g z√°szlaja
A Magyar Kir√°lys√°g √©s az auton√≥m Horv√°t‚ÄďSzlav√≥norsz√°g (vil√°gosz√∂lddel) 1914-ben
A Magyar Kir√°lys√°g √©s az auton√≥m Horv√°t‚ÄďSzlav√≥norsz√°g (vil√°gosz√∂lddel) 1914-ben
Nemzeti himnusz: Hymnus, a magyar nép zivataros századaiból
√Āltal√°nos adatok
FŇĎv√°rosa Sz√©kesfeh√©rv√°r (elsŇĎ)
Budapest (utolsó)
Ter√ľlet 325¬†411 (1914) km¬≤
328 660 (1918) km²
92 952 (1920) km²
93 075 (1924-1938) km²
172 149 (1941) km²
Népesség 20 886 487 (1910)
Hivatalos nyelvek latin (1000-1784; 1790-1844)
német (1784-1790; 1849-1867)
magyar (1844-1849; 1867-)
Vallás római katolikus
Nemzeti √ľnnep √°prilis 11. (Az √°prilisi t√∂rv√©nyek eml√©k√ľnnepe)
augusztus 20. (I. Istv√°n eml√©k√ľnnepe)
P√©nznem Magyar aranyforint (1325‚Äď1553)
Konvenci√≥s forint (1750‚Äď1857)
Osztr√°k √©rt√©kŇĪ forint (1857‚Äď1866)
Osztr√°k‚Äďmagyar forint (1867‚Äď1892)
Osztr√°k‚Äďmagyar korona (1892‚Äď1918)
Magyar korona (1919‚Äď1926)
Magyar pengŇĎ (1926‚Äď1946)
Magyar ad√≥pengŇĎ (1946)
Korm√°nyzat
√Āllamforma abszol√ļt monarchia (1000‚Äď1867)
alkotm√°nyos monarchia (1867‚Äď1918, 1920‚Äď1946)
Dinasztia √Ārp√°d-h√°z (1000-1301)
Anjouk (1301-1395)
Vegyesházi királyok (1301-1307 és 1395-1540)
Habsburg-h√°z (1526-1780)
Habsburg‚ÄďLotaringiai-h√°z (1780-1918)
√ĀllamfŇĎ kir√°ly
Korm√°nyfŇĎ minisztereln√∂k
T√∂rv√©nyhoz√°s orsz√°ggyŇĪl√©s (1867‚Äď1946)
ElŇĎd√°llam Ut√≥d√°llam
‚Üź Magyar Fejedelems√©g ElsŇĎ magyar k√∂zt√°rsas√°g ‚Üí

Második magyar köztársaság →

Magyarországi Tanácsköztársaság →


Commons
A Wikim√©dia Commons tartalmaz Magyar Kir√°lys√°g t√©m√°j√ļ m√©dia√°llom√°nyokat.
A Szent Korona és a koronázási jelvények
A Magyar Királyság zászlaja az osztrák-magyar kiegyezés után 1867. és 1918. között.
Magyar Királyság a kiegyezés után
Magyar Kir√°lys√°g felirat√ļ sz√°z koron√°s p√©nz√©rme 1908.
A Magyar Királyság domborzati térképe 1867 és 1918 között

A Magyar Kir√°lys√°g 1000-tŇĎl 1918. november 16-ig, majd 1920. m√°rcius 1-j√©tŇĎl[1]1946. febru√°r 1-j√©ig[2] a t√∂rt√©nelmi magyar √°llam hivatalos elnevez√©se. A kir√°lys√°g √°llamformak√©nt I. Istv√°n megkoron√°z√°s√°val j√∂tt l√©tre a K√°rp√°t-medence ter√ľlet√©n a honfoglal√°st√≥l fenn√°ll√≥ Magyar Fejedelems√©g folytat√°sak√©pp. Az orsz√°g az erŇĎs n√©met fenyegetetts√©g ellen√©re is l√©p√©st tartott az eur√≥pai fejlŇĎd√©ssel, √©s a 14. sz√°zadra nagyhatalmi poz√≠ci√≥ba ker√ľlt. Ez azonban I. (Nagy) Lajos ut√°n gyorsan le√©p√ľlt, majd az 1479-es keny√©rmezei csata felvezet√©s√©vel 1521-tŇĎl megkezdŇĎd√∂tt a t√∂r√∂k h√°bor√ļk kora, amely k√©t √©vsz√°zadnyi h√°tr√°nyba hozta Magyarorsz√°got Eur√≥p√°val szemben.

A t√∂r√∂k h√≥dolts√°gnak √©s az ennek kapcs√°n kialakul√≥ Erd√©lyi Fejedelems√©gnek a Habsburg Birodalom vetett v√©get. Ez politikai √©s gazdas√°gi f√ľggŇĎs√©ghez vezetett, ami tov√°bb h√°tr√°ltatta a Magyar Kir√°lys√°g felz√°rk√≥z√°s√°t. Ennek ellen√©re az Osztr√°k Cs√°sz√°rs√°g politikai elszigetelŇĎd√©se, a Porosz Kir√°lys√°g megerŇĎs√∂d√©se, az 1866-os k√∂niggr√§tzi csata katasztr√≥f√°ja meghozta az osztr√°k‚Äďmagyar k√∂zeled√©st, √©s 1867-ben l√©trej√∂tt a kiegyez√©s, amelynek sor√°n a Magyar Kir√°lys√°g egyenrang√ļ f√©lk√©nt vett r√©szt az Osztr√°k‚ÄďMagyar Monarchia √©let√©ben. Az ipari forradalom m√°sodik hull√°m√°ba m√°r Magyarorsz√°g is k√©pes volt besz√°llni, √©s az elsŇĎ vil√°gh√°bor√ļig csaknem ledolgozta h√°tr√°ny√°t. A ‚Äěnagy h√°bor√ļ‚ÄĚ k√∂vetkezm√©nyek√©nt az Osztr√°k‚ÄďMagyar Monarchia sz√©tesett, Magyarorsz√°g az √∂sszes r√©sztvevŇĎ k√∂z√ľl a legs√ļlyosabb k√∂vetkezm√©nyeket szenvedte el (trianoni b√©keszerzŇĎd√©s). EttŇĎl kezdve a Magyar Kir√°lys√°g kir√°ly n√©lk√ľli kir√°lys√°g lett, amelyet Horthy Mikl√≥s korm√°nyz√≥ vezetett. A m√°sodik vil√°gh√°bor√ļban a Magyar Kir√°lys√°g a helyzet foglyak√©nt ism√©t a vesztes oldalon √°llt. 1946-ban a kir√°lys√°got mint √°llamform√°t hivatalosan megsz√ľntett√©k a M√°sodik magyar k√∂zt√°rsas√°g l√©trej√∂tt√©vel.

A kir√°lys√°gban a hivatalos nyelv 1844-ig a latin, 1844-tŇĎl 1867-ig a magyar, a kiegyez√©stŇĎl 1918-ig a magyar, Fium√©ban az olasz, Horv√°t‚ÄďSzlav√≥norsz√°gban pedig a horv√°t voltak. A Magyar Kir√°lys√°got az 1918 elŇĎtti ter√ľlettel gyakran a t√∂rt√©nelmi Magyarorsz√°g, illetve a Nagy-Magyarorsz√°g kifejez√©ssel jel√∂lik, amit ebben az √©rtelemben Trianon ut√°n kezdtek haszn√°lni.

Tartalomjegyzék

Földrajza

A Magyar Kir√°lys√°g t√∂rt√©nelme legnagyobb r√©sz√©ben a K√°rp√°t-medenc√©t √©s a K√°rp√°tok √≠v√©t birtokolta, a hegys√©g v√≠zv√°laszt√≥ja viszonylag pontosan megadja az orsz√°ghat√°rokat. D√©lrŇĎl a Sz√°va, nyugatr√≥l a Lajta √©s az Alpokalja hat√°rolta. A K√°rp√°tok √≠ve √©s a nagy foly√≥k ezt a ter√ľletet j√≥l v√©dhetŇĎv√© tett√©k, az orsz√°g a t√∂rt√©nelme folyam√°n jelentŇĎs ter√ľletv√°ltoz√°sokon nem is ment √°t. A Magyar Kir√°lys√°g a K√°rp√°tokon t√ļlra rendk√≠v√ľl ritk√°n vezetett hadj√°ratot, de h√≥d√≠t√≥k is csak egyetlen alkalommal t√∂rtek be innen sikerrel, a mongolok. V√°ltozatos f√∂ldrajzi k√∂rnyezet, amelyben magashegys√©gek (K√°rp√°tok), k√∂z√©phegys√©gek (Dun√°nt√ļli-k√∂z√©phegys√©g, √Čszaki-k√∂z√©phegys√©g, Erd√©lyi-k√∂z√©phegys√©g), dombs√°gok (Dun√°nt√ļli-dombs√°g) √©s hatalmas s√≠ks√°gok (Alf√∂ld, Kisalf√∂ld) is vannak. A legmagasabb pontja a Gerlachfalvi-cs√ļcs volt. Az orsz√°g k√©t fŇĎ v√≠zi√ļtja a Duna √©s a Tisza. Legnagyobb tava a Dun√°nt√ļlon tal√°lhat√≥ Balaton.

A t√∂rt√©nelmi Magyar Kir√°lys√°g f√∂ldrajzi k√∂z√©ppontj√°nak hely√©t 1880-ban m√©rt√©k ki Szarvas k√∂zel√©ben. Mih√°lfi J√≥zsef fŇĎgimn√°ziumi tan√°r 1880-ban sz√°m√≠totta ki. A helyiek rendk√≠v√ľli fontoss√°got tulajdon√≠tottak a dolognak, melyet a kornak megfelelŇĎ eszk√∂z√∂k seg√≠ts√©g√©vel b√ľszk√©n n√©pszerŇĪs√≠tettek. A Nagy-Magyarorsz√°g m√©rtani k√∂z√©ppontj√°t jelzŇĎ Kreszan-f√©le sz√©lmalmot azonban lebontott√°k, hely√©t sok√°ig mind√∂ssze egy malomkŇĎ jel√∂lte. A jelenlegi sz√©lmalmot G√∂dri Istv√°n tervei alapj√°n 1940-ben k√©sz√≠tett√©k el. 1932-ben √ļjra felm√©rt√©k a Magyar Kir√°lys√°g f√∂ldrajzi k√∂z√©ppontj√°t. Az ekkor korrig√°lt orsz√°gk√∂z√©ppont az eredetitŇĎl f√©l kilom√©terrel t√°volabbra ker√ľlt, a szarvasi arbor√©tummal szemben fekvŇĎ ter√ľletre, a Holt-K√∂r√∂s √©s a Z√∂ldp√°zsit-k√∂rg√°t k√∂z√©. A kijel√∂lt pontra egy dombot √©s egy sz√©lmalom form√°j√ļ eml√©kmŇĪvet √©p√≠tettek, term√©skŇĎbŇĎl.

Részei

A magyar √°llam nem volt tekinthetŇĎ modern √©rtelemben vett k√∂zpontos√≠tott monarchi√°nak: k√ľl√∂nf√©le r√©szei mindenkor jelentŇĎs √∂n√°ll√≥s√°ggal, esetenk√©nt √°llamis√°ggal is b√≠rtak. √ćgy lehettek r√©szben katonai k√∂zigazgat√°s√ļ v√©dter√ľletek, r√©szben √∂n√°ll√≥ nemess√©ggel rendelkezŇĎ t√°rsorsz√°gok, √∂n√°ll√≥ v√°rosok stb. A Kir√°lys√°ghoz val√≥ kapcsol√≥d√°suk nem volt tekinthetŇĎ egyszerŇĪen k√∂zigazgat√°sinak.

Ezek k√∂z√∂tt Erd√©ly k√ľl√∂nleges helyzetŇĪ, mivel a Magyar Kir√°lys√°g kezdeteitŇĎl 1526-ig a Magyar Kir√°lys√°g szerves r√©sze volt, csak k√∂zigazgat√°silag k√ľl√∂n√ľlt el. 1526‚Äď1571 k√∂z√∂tt a magyar belh√°bor√ļ √©s a t√∂r√∂k h√≥d√≠t√°s miatt folyamatosan t√°volodott a Magyar Kir√°lys√°gt√≥l, m√≠g egy kv√°zif√ľggetlen Erd√©lyi Fejedelems√©g ki nem alakult. A Magyar Kir√°lys√°got a t√∂r√∂ktŇĎl visszafoglalt ter√ľletekkel egyes√≠tŇĎ Habsburg k√∂zigazgat√°s nem csatolta vissza Magyarorsz√°ghoz, hanem √∂n√°ll√≥, k√∂zvetlen√ľl az uralkod√≥ hat√°sk√∂r√©be tartoz√≥ tartom√°nyk√©nt szervezte meg, √©s csak a kiegyez√©ssel v√°lt √ļjra a Magyar Kir√°lys√°g r√©sz√©v√©.

A hossz√ļ t√°von t√©nylegesen birtokolt, r√©szleges √∂n√°ll√≥s√°ggal rendelkezŇĎ ter√ľletek:

√Ātmenetileg vagy form√°lisan birtokolt ter√ľletek:

L√°sd m√©g: V√°rmegy√©k, b√°ns√°gok, sz√©kely √©s sz√°sz sz√©kek, szabad kir√°lyi v√°rosok, szabad ker√ľletek √©s katonai hat√°rŇĎrvid√©k

Megjegyz√©s: A heraldik√°ban a fentiek c√≠merei a kiegyez√©s (1867) ut√°n a magyar c√≠merben is megjelentek. A magyar nagyc√≠mer a Magyar Szent Korona Orsz√°gainak c√≠mereit hi√°nytalanul tartalmazta, k√∂zt√ľk az √∂sszes ig√©nyc√≠mert is, m√≠g a magyar k√∂z√©pc√≠mer (mind a kettŇĎ a magyar kisc√≠mert mint bogl√°rc√≠mert tartalmazza) csak az elsŇĎ csoport c√≠mereit foglalta mag√°ban, vagyis az osztr√°k tartom√°nyk√©nt igazgatott Dalm√°ci√°√©t is.

Népei

A Magyar Kir√°lys√°g ter√ľlete a tat√°rj√°r√°st√≥l soknyelvŇĪ orsz√°g volt. Az orsz√°g belsŇĎ ter√ľletein √©lt a nemzetalkot√≥ n√©p, a magyarok. Egy csoportjuk, a sz√©kelyek t√°volabb √©ltek ezektŇĎl a ter√ľletektŇĎl, eredetileg a nyugati gyepŇĪk ment√©n, majd √°ttelep√≠t√©s ut√°n Erd√©ly d√©lkeleti r√©sz√©n, Sz√©kelyf√∂ld√∂n.

A V√°g √©s a Nyitra foly√≥k v√∂lgy√©ben √©lt egy morva-szl√°v n√©pcsoport, belŇĎl√ľk alakultak ki k√©sŇĎbb a szlov√°kok. A rom√°nok a 13. sz√°zadban kezdtek bev√°ndorolni a K√°rp√°tok d√©li lejtŇĎi felŇĎl, majd ŇĎk lettek a legnagyobb l√©leksz√°m√ļ n√©p Erd√©lyben. Az orsz√°g t√∂bb r√©sz√©n is √©ltek n√©metek, p√©ld√°ul nyugaton, a k√©sŇĎbbi Burgenlandon (magyarul Ňźrvid√©k), valamint n√©met√ľl besz√©ltek az erd√©lyi √©s a szepess√©gi sz√°szok, illetve t√∂bb n√©met nyelvŇĪ ter√ľlet is volt a B√°ns√°gban, a Dun√°nt√ļlon, a Garam foly√≥ ment√©n √©s Budapest, Kassa k√∂rny√©k√©n. A n√©meteken k√≠v√ľl olaszok is j√∂ttek az orsz√°gba, az elsŇĎ v√°rosi kiv√°lts√°gokat italicus kereskedŇĎk kapt√°k. Ol√°h Mikl√≥s esztergomi √©rsek 1536-ban telepeseket eml√≠t az Eger-v√∂lgyben, akik "mind a mai napig franci√°ul besz√©lnek". A nyugat-eur√≥pai bev√°ndorl√≥kat sokszor csak teutonnak nevezt√©k, de ezek k√∂z√∂tt flamandok, vallonok, frankok is voltak.

A d√©li ter√ľleteken k√ľl√∂nb√∂zŇĎ d√©lszl√°v n√©pek, p√©ld√°ul szerbek, horv√°tok, szlov√©nek √©ltek. A k√∂z√©pkori forr√°sok bolg√°rokat is eml√≠tenek, akik k√©sŇĎbb m√°r csak a b√°ns√°g bizonyos ter√ľletein laknak Magyarorsz√°gon bel√ľl (igaz, a k√∂z√©pkorban d√©lebbre ny√ļlt az orsz√°g hat√°ra). Az √©szakkeleti r√©szeken, K√°rp√°talj√°n a ruszinok √©ltek. Ezeken k√≠v√ľl zsid√≥kat, g√∂r√∂g√∂ket √©s √∂rm√©nyeket, valamint lengyeleket √©s cseheket tal√°lunk az orsz√°gban. A k√∂z√©pkorban t√∂bb sztyeppei nom√°d is betelepedett, ilyenek p√©ld√°ul a kunok, j√°szok, √ļzok, k√°lizok, illetve egy iszl√°m vall√°s√ļ n√©pcsoport, akiket a magyar nyelv b√∂sz√∂rm√©nyeknek, izmaelit√°knak nevez. Ňźk tal√°n a besenyŇĎk vagy a volgai bolg√°rok lehettek. Ez ut√≥bbi n√©pek sorsa az asszimil√°l√≥d√°s lett.

A k√∂z√©pkori Magyarorsz√°gnak 1495-ben v√©gzett √∂ssze√≠r√°s alapj√°n 2,6 milli√≥ lak√≥ja volt (Horv√°torsz√°g n√©lk√ľl), ebbŇĎl 1,9 milli√≥ volt magyar amely a lakoss√°gnak nagyj√°b√≥l 70-75%-a. A Magyar Kir√°lys√°g √∂sszlakoss√°g√°b√≥l 1 milli√≥ √©lt a mai Magyarorsz√°g ter√ľlet√©n √©s 1,6 milli√≥ a mai orsz√°ghat√°ron t√ļli ter√ľleteken. A mai orsz√°ghat√°rokon t√ļli ter√ľleteken 900 ezer magyar √©lt, amely a mai hat√°ron t√ļli lakosok nagyj√°b√≥l 55-60%-√°t jelentette. A d√©li ter√ľletek √©s v√©gv√°rak magyar t√∂bbs√©gŇĪ n√©pess√©ge folyamatosan cs√∂kkent a t√∂r√∂k t√°mad√°sok miatt.[4]

Történelme

Kárpát-medencei népviseletek (1885)

Középkor

A Magyar Kir√°lys√°g 1000 kar√°csony√°nak elsŇĎ napj√°n (vagyis a Gergely-napt√°r szerint 1001. janu√°r 1-j√©n) j√∂tt l√©tre I. Istv√°n megkoron√°z√°s√°val. Ňź hozta l√©tre az orsz√°gban a k√∂zigazgat√°st: az √°llam ter√ľlet√©t k√∂zigazgat√°silag v√°rmegy√©kre, egyh√°zi szempontb√≥l egyh√°zmegy√©kre) osztotta. T√∂rv√©nyeket hozott mind az √°llam, mind az egyh√°z megerŇĎs√≠t√©s√©re. 1038-ban bek√∂vetkezett hal√°la ut√°n az orsz√°g meggyeng√ľlt. BelsŇĎ h√°bor√ļk, k√ľlsŇĎ t√°mad√°sok √©s az uralkod√≥k szem√©ly√©vel, politik√°j√°val el√©gedetlen magyars√°g l√°zad√°sai miatt.

I. L√°szl√≥ (uralkodott 1077-1095) szigor√ļ t√∂rv√©nyeket hozott a belsŇĎ rend megszil√°rd√≠t√°s√°ra. 1091-ben perszon√°luni√≥val Magyarorsz√°ghoz csatolta Horv√°torsz√°got √©s elfoglalta Dalm√°cia egy r√©sz√©t. Ut√≥dja, K√∂nyves K√°lm√°n enyh√≠tett t√∂rv√©nyein √©s megh√≥d√≠totta eg√©sz Dalm√°ci√°t. A 12. sz√°zad m√°sodik fel√©ben a Biz√°ncban nevelkedett III. B√©la visszafoglalta a Biz√°nci Birodalom √°ltal megsz√°llt d√©li ter√ľleteket. Ňź szervezte meg az orsz√°gban az elsŇĎ a kir√°lyi kancell√°ri√°t, ahol Anonymus is dolgozott.

II. Andr√°s a kir√°lyi birtokok nagy r√©sz√©t elaj√°nd√©kozta (fŇĎleg k√ľlf√∂ldieknek). Az ezt elfogadni nem akar√≥ fŇĎurak k√©nyszer√≠tett√©k ki 1222-ben az Aranybull√°t. Andr√°s fia, IV. B√©la felhagyott apja birtokpolitik√°j√°val. Az ŇĎ idej√©n t√∂rtek be az orsz√°gba Batu k√°n vezet√©s√©vel 1241-1242-ben a tat√°rok, amelynek etnikai k√∂vetkezm√©nyeit az orsz√°gnak sosem siker√ľlt kiheverni. 1301-ben III. Andr√°s hal√°l√°val kihalt az √Ārp√°d-h√°z f√©rfi√°ga.

Interregnum, azaz kir√°ly n√©lk√ľli idŇĎszak k√∂vetkezett, amelyben azonban h√°rom tr√≥nk√∂vetelŇĎ is volt, akik k√∂z√ľl idŇĎnk√©nt meg is koron√°ztak egyet-egyet. V√©g√ľl az Anjou-h√°zb√≥l sz√°rmaz√≥ I. K√°roly foglalhatta el huzamosabb idŇĎre a tr√≥nt. Miut√°n a kiskir√°lyok legyŇĎz√©s√©vel megszil√°rd√≠totta hatalm√°t, megreform√°lta a gazdas√°got √©s a hadsereget is. Az eddigi ez√ľstd√©n√°r helyett firenzei mint√°ra aranyforintot vezetett be. Banderi√°lis hadsereget hozott l√©tre. 1335-ben Visegr√°don kir√°lytal√°lkoz√≥ra ker√ľlt sor a magyar, a lengyel √©s a cseh kir√°ly r√©szv√©tel√©vel, ahol gazdas√°gi √©s politikai k√©rd√©seket egyeztettek. 1339-ben K√°roly III. (Nagy) K√°zm√©r lengyel kir√°llyal √∂r√∂k√∂s√∂d√©si szerzŇĎd√©st k√∂t√∂tt, mely szerint K√°zm√©r fi√ļgyermek n√©lk√ľli hal√°la eset√©n k√°roly ut√≥dj√°√© lesz a lengyel tr√≥n.

1342-ben K√°roly hal√°la ut√°n fia, I. Lajos vette √°t a tr√≥nt. T√∂bb hadj√°ratot vezetett a N√°polyi Kir√°lys√°g ellen, valamint hŇĪb√©res√©v√© tette a balk√°ni √°llamok t√∂bbs√©g√©t. 1370-ben Nagy K√°zm√©r hal√°la ut√°n √∂v√© lett a lengyel korona is, l√©trej√∂tt a lengyel-magyar perszon√°luni√≥, ami hal√°l√°ig, 1382-ig tartott. Magyarorsz√°gon 1387-1437 k√∂z√∂tt Luxemburgi Zsigmond volt a kir√°ly, aki a 1433-t√≥l a n√©met-r√≥mai cs√°sz√°ri c√≠met is viselte. 1396-ban Nik√°polyn√°l √ľtk√∂z√∂tt meg a t√∂r√∂k√∂kkel, azonban veres√©get szenvedett. Hunyadi J√°nos 1446-t√≥l 1453-ig viselte a korm√°nyz√≥i tiszts√©get. A t√∂r√∂k√∂k elleni legnagyobb gyŇĎzelme azonban 1456-ban, N√°ndorfeh√©rv√°rn√°l volt.

A vatik√°ni Corvin-Breviarium k√≥dex d√≠szlapja. Szent P√°l pr√©dik√°l, elŇĎtte √ľl tr√≥nj√°n Hunyadi M√°ty√°s Magyarorsz√°g kir√°lya, mellette Beatrix kir√°lynŇĎ

A n√°ndorfeh√©rv√°ri diadal ut√°n azonban a t√°bor√°ban kit√∂rt pestisben meghalt. K√©t √©vvel k√©sŇĎbb, 1458-ban kisebbik fi√°t, M√°ty√°st kir√°lly√° v√°lasztott√°k. Az ŇĎ ideje alatt m√©g egyszer felvir√°gzott a k√∂z√©pkorban az orsz√°g: megerŇĎs√≠tette a gazdas√°got, d√©len a t√∂r√∂kkel viszonylag b√©k√©s viszonya volt, csak n√©ha voltak √∂ssze√ľtk√∂z√©sek. Meg szerette volna szerezni a n√©met-r√≥mai cs√°sz√°ri c√≠met, ez√©rt elfoglalta Morvaorsz√°got, Szil√©zi√°t, Ausztria egy r√©sz√©t, St√°jerorsz√°got √©s 1485-ben B√©cset is. Sz√©khely√©t is ide helyezte √°t. 1490-ben hirtelen halt meg.

Korai √ļjkor

‚ÄěA hossz√ļ 19. sz√°zad‚ÄĚ

1920‚Äď1944

A Magyar Kir√°lys√°g √ļtlevele, 1930
A Magyar Kir√°lys√°g √ļtlevele

Az elsŇĎ vil√°gh√°bor√ļ ut√°n helyre√°llt Magyarorsz√°g f√ľggetlens√©ge, de a trianoni b√©keszerzŇĎd√©s a kor√°bbi √°llamot feldarabolta. Az √ļj ‚Äěcsonka-Magyarorsz√°g‚ÄĚ hivatalos neve tov√°bbra is Magyar Kir√°lys√°g maradt, √°llamform√°ja kir√°lys√°g volt, de a tr√≥n bet√∂ltetlen maradt, mivel az antanthatalmak megtiltott√°k IV. K√°roly visszat√©r√©s√©t. √ćgy az √°llamfŇĎi hatalom ideiglenes rendez√©s√©t a magyar t√∂rt√©nelemben ismert formul√°val oldott√°k meg: az 1920 elej√©n √∂ssze√ľlt NemzetgyŇĪl√©s titkos szavaz√°ssal Horthy Mikl√≥st v√°lasztotta meg korm√°nyz√≥nak. Ugyanakkor az antanthatalmak nem tettek meg mindent annak √©rdek√©ben, hogy IV. K√°roly soha ne tudjon egy esetleges restaur√°ci√≥s k√≠s√©rlettel √ļjb√≥l a magyar tr√≥nra √ľlni. √ćgy t√∂rt√©nhetett meg, hogy 1921-ben k√©tszer is megpr√≥b√°lt visszat√©rni, melyre a szomsz√©dos orsz√°gok tiltakoz√°ssal √©s katonai beavatkoz√°s lehetŇĎs√©g√©vel v√°laszoltak. A rom√°nok √©s a csehek t√©nylegesen elkezdt√©k a mozg√≥s√≠t√°st a Magyar Kir√°lys√°g ellen. Az akkori magyar k√ľlpolitika fŇĎ c√©lja az elcsatolt kor√°bbi, r√©szben magyarok lakta ter√ľletek visszaszerz√©se volt a b√©keszerzŇĎd√©s rev√≠zi√≥ja r√©v√©n.

A m√°sodik vil√°gh√°bor√ļ v√©g√©n az √°llam √∂sszeomlott, a kir√°lys√°g megszŇĪnt √©s megalakult a m√°sodik magyar k√∂zt√°rsas√°g.

FŇĎv√°rosai

Az Országalma a székesfehérvári Városház téren

A Magyar Kir√°lys√°gnak a korai idŇĎkben nem volt t√©nyleges fŇĎv√°rosa. A kir√°lyi udvartart√°snak nem volt √°lland√≥ helye, egym√°s ut√°n j√°rta v√©gig udvarh√°zait, valamennyi idŇĎt mindegyikben elt√∂ltve, fel√©lve az ott felhalmozott √©lelmet, k√∂zben int√©zve a korm√°nyzati feladatokat, √≠t√©lkezve a helyi peres √ľgyekben. A kir√°lynak term√©szetben vagy p√©nzben j√°r√≥ ad√≥kat orsz√°gszerte a legk√∂zelebbi udvarh√°zba szolg√°ltatt√°k be. De megk√ľl√∂nb√∂ztet√ľnk n√©h√°ny v√°rost, melyek valamilyen okn√°l fogva kiemelkedtek a t√∂bbi k√∂z√ľl. Az √Ārp√°d-korban k√©t ilyen v√°ros volt: Esztergom √©s Sz√©kesfeh√©rv√°r. Val√≥sz√≠nŇĪleg mindk√©t v√°rost G√©za nagyfejedelem alap√≠totta 970 k√∂r√ľl, k√©t fejedelmi sz√©khelyet l√©trehozva ezzel. I. Istv√°n kir√°lly√° koron√°z√°sa ut√°n a k√©t v√°rosnak k√ľl√∂nb√∂zŇĎ szerepk√∂r√∂ket adott: Esztergom lett az egyh√°zi, Feh√©rv√°r a vil√°gi √©s a t√∂rv√©nyhoz√°si k√∂zpont. A megszervezett egyh√°z feje az esztergomi √©rsek lett, aki - nyilv√°nval√≥an - Esztergomban sz√©kelt. A legt√∂bb orsz√°ggyŇĪl√©st a Feh√©rv√°r melletti mezŇĎkre h√≠vt√°k √∂ssze. Istv√°n Sz√©kesfeh√©rv√°rott alap√≠totta meg azt a bazilik√°t, mely a t√∂r√∂k h√≥dolts√°gig a kir√°lykoron√°z√°sok k√∂telezŇĎ helysz√≠ne volt. Feh√©rv√°rt egyes forr√°sok szerint ekkor az orsz√°g metropolis√°nak, vagyis fŇĎv√°ros√°nak tekintett√©k.[5] Itt ŇĎrizt√©k a kir√°lyi kincst√°rat, a koron√°z√°si jelv√©nyeket, itt volt a hivatalos kir√°lyi sz√©k, itt tartott√°k a t√∂rv√©nykez√©si napokat, valamint itt ŇĎrizt√©k az √°llam hadilobog√≥j√°t.

A tat√°rj√°r√°skor Esztergom nagy r√©sze elpusztult, √°m Feh√©rv√°r falai visszavert√©k az t√°mad√≥kat. A mongol inv√°zi√≥ ut√°ni zŇĪrzavarban alap√≠totta meg IV. B√©la Buda v√°r√°t, mely a 14. sz√°zad elej√©re sz√°mos szerepk√∂rt √°tvett a k√©t kor√°bbi sz√©khelytŇĎl. B√°r Esztergom maradt az egyh√°zi k√∂zpont, Sz√©kesfeh√©rv√°r pedig a hivatalos kir√°lyi sz√©khely √©s a koron√°z√≥v√°ros, Buda lett az a telep√ľl√©s, ahol olyan palota √©p√ľlt, mely √°lland√≥ helysz√≠ne lehetett a kir√°lyi udvarnak. K√°roly R√≥bert √©s Nagy Lajos uralkod√°sa alatt kisebb telep√ľl√©sek is felemelkedtek, p√©ld√°ul Visegr√°d √©s Temesv√°r. A 15. sz√°zadban Luxemburgi Zsigmond √©s I. M√°ty√°s jelentŇĎs √©p√≠tkez√©seket folytatott Bud√°n, Feh√©rv√°rott √©s Visegr√°don is.

Szulejm√°n szult√°n a moh√°csi csat√°n aratott rendk√≠v√ľl f√∂l√©nyes gyŇĎzelme ut√°n sorra foglalta el a jelentŇĎs v√°rosokat. Buda 1541-ben, Feh√©rv√°r √©s Esztergom 1543-ban oszm√°n k√©zre ker√ľlt. InnentŇĎl kezdve a Habsburg k√©zre jut√≥ Kir√°lyi Magyarorsz√°g k√∂zpontja a B√©cshez k√∂zeli Pozsony lett. A kir√°lykoron√°z√°sok √©s az orsz√°ggyŇĪl√©sek egy-k√©t kiv√©teltŇĎl elt√©rŇĎen itt t√∂rt√©ntek az 1848‚Äď49-es szabads√°gharcig, melynek ideje alatt r√∂vid idŇĎre Debrecen lett a forradalmi korm√°ny sz√©khelye.

A Kiegyez√©sig Pest √©s Buda k√ľl√∂n-k√ľl√∂n m√°s szerepk√∂r√∂ket bet√∂ltve tekinthetŇĎ fŇĎv√°rosnak. Ferenc J√≥zsefet √©s Erzs√©betet 1867-ben Bud√°n koron√°zt√°k meg, az orsz√°ggyŇĪl√©sek pedig a pesti k√©pviselŇĎh√°zban √ľltek √∂ssze. Budapest 1873-as l√©trej√∂tt√©vel imm√°r egys√©ges fŇĎv√°rosa volt az orsz√°gnak. Az Orsz√°gh√°z 1904-es elk√©sz√ľlte ut√°n az Orsz√°ggyŇĪl√©s hivatalos √©s v√©gleges sz√©khelye lett. Az utols√≥ koron√°z√°s (IV. K√°roly √©s Zita) szint√©n Budapesten, a budai M√°ty√°s-templomban t√∂rt√©nt.

V√°ros IdŇĎtartam Megjegyz√©s
Esztergom 1000 - 13. század közepe egyházi központ, királyi székhely
Székesfehérvár 1000 - 1543 világi és törvényhozási központ, királyi székhely, koronázóváros
Buda 14. század eleje - 1541 királyi székhely, törvényhozási központ
Pozsony 1541 - 1849 koronázóváros, törvényhozási központ
Pest-Buda 1849 - 1873 törvényhozási központ
Budapest 1873 - 1946 sz√©kesfŇĎv√°ros √©s t√∂rv√©nyhoz√°si k√∂zpont, t√©nyleges fŇĎv√°ros

A folytonosság kérdése

Magyarorsz√°g, John Tallis t√©rk√©pe 1851-bŇĎl

Az √°llamis√°g tekintet√©ben az ezer√©ves folytonoss√°g kimutat√°sa a 19. sz√°zadban v√°lt politikailag fontoss√°, miut√°n a 18. sz√°zadig √©lŇĎ nemesi hungarus-tudat hely√©be a nyelvk√∂zpont√ļ magyar nemzeti tudat l√©pett. Ez az √°llam ter√ľlet√©n √©lŇĎ m√°s nemzetis√©gek √©s a germ√°n Habsburg-uralommal szemben hat√°rozta meg mag√°t, a K√°rp√°t-medence ter√ľlet√©n levŇĎ soknemzetis√©gŇĪ orsz√°gban politikai kiz√°r√≥lagoss√°gra t√∂rt, s ehhez keresett k√∂zjogi megalapoz√°st.

Lengyelorsz√°gt√≥l vagy N√©metorsz√°gt√≥l elt√©rŇĎen a Magyar Kir√°lys√°g neve √©s a meghat√°roz√≥ politikai int√©zm√©nyek folyamatosan l√©teztek 1001-tŇĎl fogva, de azok folyamatosan √°talakultak, ez√©rt neh√©z egy olyan jellemzŇĎt kiv√°lasztani, amely √∂nmag√°ban megtestes√≠thetn√© a politikai folytonoss√°got.

Az ŇĎsi magyar uralkod√≥ csal√°d, az √Ārp√°d-h√°z 1301-ben f√©rfi√°gon kihalt, azut√°n pedig k√ľl√∂nf√©le vegyesh√°zi kir√°lyok k√∂vetkeztek. Az 1526-os moh√°csi csata ut√°n katonailag √∂sszeomlott az orsz√°g, √©s politikailag is h√°rom r√©szre szakadt. Az √°llam teljes szuverenit√°sa, a f√ľggetlens√©g 1918-ig hi√°nyzott. A t√∂r√∂k√∂t kiŇĪzŇĎ Habsburgok nem egyes√≠tett√©k az orsz√°got, erre eg√©szen az 1867-es kiegyez√©sig kellett v√°rni, ekkor teremtŇĎd√∂tt meg √ļjra a korl√°tozott √°llamis√°g. A nemesi csal√°dok k√∂z√∂tt is nagy v√°ltoz√°sok k√∂vetkeztek be. A lakoss√°g nemzetis√©gi √∂sszet√©tele √©s nyelvi arculata szint√©n √°talakult.

A Szent Korona-tan k√∂zjogi funkci√≥t tulajdon√≠tott a Szent Koron√°nak, a hatalom legfŇĎbb forr√°sak√©nt tekintett r√°. Eszerint p√©ld√°ul a Kir√°lys√°g hivatalos elnevez√©se A Magyar Szent Korona Orsz√°gai volt, ebbe t√°gabb √©rtelemben valamennyi olyan ter√ľletet (orsz√°gokat, tartom√°nyokat) bele√©rtettek, amelyek az √Ārp√°d-h√°zi kir√°lyok alatt a Szent Korona birtok√°ban voltak.

IdŇĎk√©p

Trianoni b√©kedikt√°tum Eckartsaui nyilatkozat Kiegyez√©s 1848‚Äď49-es forradalom √©s szabads√°gharc Pozsarev√°ci b√©ke Speyeri szerzŇĎd√©s Moh√°csi csata Aranybulla I. Istv√°n Honfoglal√°s V√©rszerzŇĎd√©s Habsburg-Lotaringiai-h√°z Erd√©lyi fejedelmek list√°ja Habsburg-h√°z Oszm√°n szult√°nok list√°ja Szapolyai csal√°d Horthy-korszak Habsburg-Lotaringiai-h√°z A vegyesh√°zi kir√°lyok kora Anjou-h√°z Interregnum √Ārp√°d-h√°z

Térképek

Nemzeti jelképek

Címerek

Zászlók

Koronázási jelvények

Jegyzetek

  • A minisztereln√∂k rendelete a magyar kir√°lys√°gr√≥l, www.huszadikszazad.hu
    1. Sz√©kesfeh√©rv√°ri V√°rosi Lev√©lt√°r. ‚ÄěV√°rost√∂rt√©neti √∂sszefoglal√≥‚ÄĚ.

    További információk

    Kapcsolódó szócikkek

     

    Navig√°ci√≥s menŇĪ

  • Vida Istv√°n: A m√°sodik k√∂zt√°rsas√°g kiki√°lt√°sa, 1946. febru√°r 1., www.tankonyvtar.hu
  • A Jeruzs√°lemi Kir√°lys√°g II. Andr√°s kir√°ly √≥ta szerepel a magyar uralkod√≥k √°ltal haszn√°lt c√≠mek k√∂z√∂tt
  • Kocsis K√°roly: A K√°rp√°t-medence etnikai t√©rk√©psorozata, MTA FKI 1997-2005, Kocsis K√°roly: Magyarorsz√°g etnikai t√©rk√©pe, MTA FKI 2009.
  • https://www.facebook.com/100001402234843/videos/1056337584422973/?theater